SÁRSZENTÁGOTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA


SZMSZ

A Sárszentágotai Általános Iskola

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

 

Törvényi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25.§. (4)

 

                              20/2012. ( Vlll.31.) EMMI rendelete 4 §.

 

Készítette: Gerse Ferenc igazgató helyettes

 

Véleményezte: Az iskola diákönkormányzata a 2014. november 6 - i ülésén.

 

                          Az iskola szülői szervezete a 2014. november 6 - i ülésén.

 

Elfogadta: A Sárszentágotai Általános Iskola nevelőtestülete a 2014.   

                   november  24.    

                   

Hatályba lépés ideje: 2014. 12.01

 

Megtekinthető: Az intézmény vezetőségével egyeztetett időpontban a tanári 

                           szobában.

 

 

Tartalomjegyzék

 

I.       Az intézmény meghatározása

II.      Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás

III.     Az iskola közösségei

IV.    Iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formái, rendje

V.      Iskolai sportkör és a vezetőség közötti kapcsolattartás

VI.    Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolat

VII.   Az iskola munkarendje

VIII.  A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái, rendje

IX.    Az osztályozó, javítóvizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok

X.      A pedagógus nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének elvei

XI.    Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok

XII.   Fegyelmi eljárás szabályai

XII.   A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

XIV.  Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében illetve balesetesetén

XV.   Óvintézkedések a tanulók védelmében

XVI.  Balesetvédelmi munkaterv

XVII. Tankönyvellátás rendje
Tankönyv kölcsönzés rendje

XVIII. Az iskolai hagyományokkal kapcsolatos feladatok

XIX.  A szakmai munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi feladatok

XX.   Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

XXI.  Belépés és bent tartózkodás rendje

XXII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Bombariadó terv

XXIII. Elektronikus úton előállított és hitelesített iratok tárolási rendje

XXIV. Vezetők helyettesítésének rendje

XXV.         Mindennapi testmozgás formái

XXVI. Egyéb foglalkozások

XXVII. Tanulói alkotások tulajdonjoga

XXVIII. Reklámtevékenységre vonatkozó szabályozás

XXIX. Az iskola teendője tanulói igazolatlan mulasztás esetén

XXX.         Az iskola SZMSZ elfogadása és jóváhagyása

XXXI. Adatkezelési szabályzat

XXXII. Iskola könyvtár működési szabályzata          

 

I.

Az intézmény meghatározása

 

Az intézmény neve:          Sárszentágotai Általános Iskola

                székhelye:          8126.Sárszentágota Erkel F . út 14-16.

 

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

                 1051 Budapest, Nádor u. 32.

                     Azonosító szám (törzs-szám): 799656

                   Adószám: 15799658-2-41

 

A szakmai száma: K12653

     Kelte: 2013.09.01.

Az intézmény típusa: Általános iskola

Évfolyamok száma: 8 évfolyam (1-8. évf.)

Tanulólétszám:110 fő

Az iskolába felvehető legmagasabb tanulólétszám: 150 tanuló

Jogállása: jogi személyiségű szervezeti egység

Számlaszám KLIK Sárbogárdi Tankerülete:

         Magyar Államkincstár 10029008-00330651-00000000

A feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az intézmény alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint.

Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)

1051 Budapest, Nádor u. 32.

A iskola oktatási tevékenységi körébe tartozik: az integrációs pedagógiai program - képesség kibontakoztató felkészítés és annak végrehajtása.

 

ALÁÍRÁSI JOGOSULTSÁGOK      

A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása

 Az intézmény nevében aláírásra az igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az  igazgató-helyettes írja alá.

 

 

II.

Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás

 

Az általános iskola felelős vezetője az igazgató, aki a munkáltatói jogok  Munkáját a 2011 évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 68-69 §-a alapján végzi.

Az iskola vezetési szerkezete:

Igazgató

 

 

Igazgató helyettes                     Alsós munka-                     Felsős munka-

                                                közösség vezető                  közösség vezető

 

technikai dolgozó  technikai dolgozó  beosztott  beosztott  beosztott  beosztott  beosztott  beosztott  beosztott

 

 

Pedagógus szakmai irányító megbízatások

                      - igazgató helyettes

                      - alsós munkaközösség vezető

                      - felsős munkaközösség vezetők

                     

Iskola vezetőség

 

Feladata: Az iskola irányításának segítése, az igazgatói és nevelőtestületi döntések előkészítése, pedagógiai munka folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése. A belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint

Tagjai: - igazgató

            - igazgatóhelyettes

            - közalkalmazotti tanács elnöke,

            - alsós munkaközösség vezető

            - felsős munkaközösség vezető

            - diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

Az iskolavezetőség véleményét ki kell kérni

            - stratégiai döntések előkészítésénél

            - iskola nagyobb közösségeit érintő (25% fölött) kérdésekben   

              /béremelés, jutalom/

                 Iskolavezetőség munkarendje:

 

         - Feladattól függően hívja össze az iskola igazgatója

 

Diákönkormányzat

 

A tanulók, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

- Tevékenységük a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed

- Felkér egy iskolánkban tanító tanárt munkájának segítésére, összehangolására, akinek megbízása 5 évre szól

- Elkészíti a diákönkormányzat SZMSZ-ét, melyet a tanulók fogadnak el, a nevelőtestület hagyja jóvá

- Véleményt nyilvánít tanévenként egy a tanításnélküli munkanap programjáról.

 

 

III.

Az iskola közösségei

1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

2. Nevelők közösségei

         - Nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű illetve érettségivel rendelkező dolgozó.

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

  • alakuló értekezlet
  • tanévnyitó értekezlet
  • félévet értékelő értekezlet,
  • negyedéves értekezletek/
  • tanévzáró értekezlet/2/
  • félévi és év végi osztályozó értekezlet
  • rendkívüli értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az igazgató tanács ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

- a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van,

- a nevelőtestület döntéseit nyíltszavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezetőt az iskola igazgatója bízza meg.

A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten.

Ilyen értekezlet lehet:

  • egy osztályban tanító nevelők értekezlete,
  • alsó, felső vagy a speciális tagozat nevelőinek értekezlete,

A nevelők szakmai munkaközösségei

1.  Alsó tagozatos munkaközösség

2.  Felső tagozatos munkaközösség

 

Nevelőtestület dönt:

 

  • Pedagógiai Program elfogadásáról.
  • SZMSZ elfogadásáról,
  • Házirend elfogadásáról,
  • Éves munkaterv, beszámolók elfogadásáról,
  • Továbbképzési program elfogadásáról,
  • Tanuló magasabb évfolyamba lépéséről,
  • Tanuló osztályozó vizsgára bocsájtásáról,
  • Tanulók fegyelmi ügyeiben,
  • Intézményvezetői pályázat véleményezéséről.

 

 

Nevelőtestület által létrehozott bizottságok és azokra ruházott jogosultságai

 

Nevelőtestületünk tanulóink fegyelmi ügyeinek kivizsgálására fegyelmi bizottságot hoz létre tagjaiból. E bizottság jogkörébe utalja a következő fegyelmi büntetések meghozatalát:

  • Megrovás,
  • Szigorú megrovás,
  • Kedvezmények megvonása

 

- Szakmai munkaközösségek

 

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:

- szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,

  • részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés),

- egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,

- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

- szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők

  önképzéséhez,

- összeállítják a vizsgák tételsorait, ezeket értékelik,

- javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását,

- segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,

- megválasztják a munkaközösség vezetőjét,

- segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységétől készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg.

 

- Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.

Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy      

 az igazgató bízza meg.

 

2. Tanulók közösségei

         - Osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg.

Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: küldött az iskolai diákképviselet vezetőségébe.

 

  • Diákönkormányzat

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre.

A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákképviselet látja el.

Az iskolai diákképviselet a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákképviselet tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Tagjai: 5-8 osztályokból 2-2 tanuló, összesen 8 tanuló.

Az iskolai diákképviselet munkáját segítő nevelőt a diákképviselet vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.

 

3. Szülők közösségei

 

Az iskolában szülői szervezet működik. Az iskolában működő szülői szervezet neve: Sárszentágotai Általános Iskola Szülői Munkaközössége

 

Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből tisztségviselőket választanak.

Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott osztályképviselők vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőjéhez.

  • Iskolai Szülői Szervezet

Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet.

Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

Az iskolai szülői szervezet vezetősége vagy iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülői szervezet vezetőségét vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

Az iskolai szülői szervezet értekezleteiről jegyzőkönyvet készít.

A szülői szervezet véleményét az iskola életét érintő valamennyi fontos kérdésben kikérjük, így:

 

  • Tankönyvbeszerzés elveiről,
  • Iskolai juttatások elveiről,
  • Iskolánk programjairól így: iskolai és osztálykirándulásokról, táborozásról.
  • Tanulóink jutalmazásának és fegyelmezésének elveiről,
  • Iskolánk egyesületének bevételének felhasználásáról.
  • Iskola vezetőinek megválasztásáról.

 

 

IV.

Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus - vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

         - az iskola vezetőségi ülései,

         - a különböző értekezletek,

         - megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az igazgató az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- Az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.

- Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgató és az iskola - vezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselői útján közölhetik az igazgatóval, az iskola vezetőséggel.

 

 

Napközi otthon - osztályok kapcsolata

1. Alsó tagozatos osztályfőnökök az üzenő füzettel vagy szóban tartanak napi kapcsolatot a napközis nevelővel.

2. A napközis nevelő és az osztálytanító kölcsönösen hospitálnak egymással.

3. Napközis pedagógus részt vesz azokon a szülői értekezleteken, amelyet a csoportjába tartozó gyermek szülei számára tart az osztálytanító, ha az indokolt.

 

Alsó tagozat - felső tagozat

1.  A leendő 5. osztályos osztályfőnökök a 4. osztályban hospitálnak.

2.  A 4.-es osztályfőnökök megismertetik tanulóikat a felsős szabályokkal.

3.  A 4. osztályosok részt vehetnek a felsős rendezvényeken, ha az életkori sajátosságaiknak  megfelelő.  Pl. diákönkormányzat-vezető választás.

 

Óvoda és alsó tagozat:

1. Leendő elsős osztályfőnökök hospitálhatnak az óvodában. Kapcsolatot tartanak az óvónőkkel, igyekeznek megismerni leendő tanítványaikat.

Pedagógus-tanuló kapcsolata

1. A tanuló a pedagógussal szemben köteles mindig tisztelettudóan viselkedni, iskolában és iskolán kívül egyaránt.

2. A tanuló a napszaknak megfelelően köszönti a pedagógust, a tanterembe lépő

    felnőttet felállással üdvözli.

   Megszólítás: tanárnő, tanár úr vagy keresztnevükön.

3. A gyengébb, tanulásban elmaradt tanulót a pedagógus korrepetálásban részesíti, felzárkóztatja.

4. A pedagógus felkészíti a tanulót a szabadidő helyes felhasználására. /sport, kultúra, turisztika/

5. Évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez a meghatározott iskolai terv szerint.

6.  A tehetséges tanulókat tanulmányi és sportversenyekre felkészíti és kíséri.

7. Osztályfőnökök tartalmas közösségi foglalkozásokat szerveznek tanulóiknak.

 

Tanulók egymás közötti kapcsolatai

1. Tanulók egymással tisztelettudóan beszélnek, trágár,csúfolódó beszédet mellőzik,tiszteletben tartják egymás emberi méltóságát.

2. Durvaság, verekedés egymás bántalmazása tilos, az így viselkedő tanulókkal szemben iskolánk a leghatározottabban fellép – értesíti a tanuló szüleit, jegyzőkönyvet vesz fel.

Iskola - szülői ház kapcsolata:

1. Az iskola irányításában a szülők képviseletét az iskolai Szülői Szervezettel látja el. Osztályonként 2-3 tagot választanak a Szülői Szervezetbe.

2. Évente legalább egyszer, valamint igény esetén az iskolai szülői szervezeti tagoknak  megbeszélést  tartunk, ahol tájékoztatást adunk az iskola munkájáról, és kikérjük véleményüket, egyetértésüket.

3. Évente 2 alkalommal szülői értekezletet tartunk. Szükség esetén tájékoztatjuk a szülőket, kikérjük véleményüket.

4. Pedagógusok fogadóórát tartanak, annak idejét beírják az ellenőrzőbe.

5. Az osztályfőnökök  - szükség esetén  - családlátogatást végeznek.

    Veszélyeztetett tanulóknál különösen fontos a családlátogatás.

6. Évente egy-két alkalommal nyílt tanítási napot tartunk.

7. Az iskola pályaválasztási szülői értekezletet szervez a 7.8. osztályos gyermekek szülei részére.

8. Szülői értekezleten az osztályfőnökök nevelési tanácsokkal, ismeretterjesztéssel segítik a szülők nevelőmunkáját.

Pedagógusok egymás közötti kapcsolata

1.  A munkát bármilyen okból fölvenni nem tudó dolgozó lehetősége szerint azonnal értesíti az iskola igazgatóját hiányzásáról, annak okáról, várható tartamáról.

2. Munkából hiányzó pedagógus - amennyiben módja van rá - kiírja a helyettesítendő anyagot, rövid instrukciót ad az elvégzendő munkára, könyvet és kitöltött munkafüzetet biztosít a helyettesítő pedagógusnak.

V. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

 

  1. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken.

 

  1. Az iskolai sportkör munkáját irányító testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt.

 

  1. Az iskolai sportkör munkáját irányító testnevelő az osztályokban, illetve az diák-önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be.

 

  1. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.
  2. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, tornaszoba.), valamint sport eszközeinek használatát.

 

                                                              

VI.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolata

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

  • Községi Önkormányzat – Sárszentágota
  • Fejér Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és rehabilitációs Bizottsága, Nevelési Tanácsadója és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata
  • KLIK Sárbogárdi Tankerülete
  • Jobb Otthon alapítvány
  • A területileg illetékes nevelési tanácsadóval
  •  Magyar Katolikus Egyház
  • Magyar Református Egyház

 

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola  rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

  • Sárszentágotáért Egyesület Sárszentágota
  • Művelődési Ház Sárszentágota
  • Diákönkormányzat és diáksport patronáló tagsága
  • Helyi labdarugó sportegyesület
  • Sárszentágotai Általános Iskola Tanulóiért Egyesület Sárszentágota
  • Óvoda Sárszentágota

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, a diákönkormányzat vezető és a feladattal kapcsolatos mindenkori nevelő a felelős.

 

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a háziorvossal, a fogorvossal és a védőnővel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

 

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a helyi gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató, igazgatóhelyettes a felelős.

 

Az iskola helyiségeinek, épületeinek térítésmentesen használatáról mindig az adott esetben dönt az igazgatóság.

A közoktatási törvény 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

 

 

 

VII.

Az iskola munkarendje

 

A tanév rendje:

 

Szeptember 1-től augusztus 31-ig tart a tanév, ezen belül a Oktatási Minisztérium minden évben meghatározza a tanév rendjét.

Szorgalmi idő: I. félév

szeptember 1-től január közepéig,

    II. félév

   január közepétől 1-től június 15-ig tart

 

Iskolai tanévnyitó : Az év első tanítási napján az első két órában. Nevelőtestület javaslatára ettől eltérni lehet.

Szorgalmi idő meghatározott számú tanítási nap, melynek bevezetése a közoktatási törvény alapján folyamatos.

Szorgalmi idő tanítási napjai nem maradhatnak el. Iskolai rendezvényeket csak a tanítási időn kívül lehet megtartani.

Állami és nemzeti ünnepeken a tanítás szünetel.

 

A tanítási órák, illetve a tanítási nap rendje:

A tanítás helye az iskola épületei, tornaszoba, sportpálya.

A tanítás ideje a munkanapok délelőttje. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik. A tanítási óra időtartama 45 perc, az óraközi szünetek időtartama 10 perc és 5 perc, a tízórai szünet 15 perces. Szünetet lehetőleg az udvaron töltik a gyerekek, büntetésből megvonni, azt rövidíteni nem szabad. Ha az alsó tagozatos osztályok a szünetben az osztályban maradnak, a tanítók a szünetet tanítványaikkal töltik.

Az iskola reggel 7 órától fogadja a tanulókat, ettől az időtől kezdve felügyeletet biztosít számukra, óraközi szünetekben úgyszintén. Tízórai szünetben a pedagógusok az osztályokban tartózkodnak.

A tanítási óra zavartalansága érdekében pedagógust, tanulót az óráról kihívni, más módon zavarni nem szabad.

 

Benntartózkodás az iskolában

Tanítási időben, az iskolában csak az iskola dolgozói és tanulói tartózkodhatnak!

Hivatalos ügyben érkezőket a portás felvezeti a gazdasági irodába vagy az igazgatói irodába. Szülők gyermekeiket az iskola bejáratáig kísérhetik, ott várhatják őket tanítás végén.

Az osztályokban, folyosókon, udvaron idegennek tartózkodni tilos!

Az iskola működéséhez illeszkedő programokon (szülői értekezlet, véradás, oktatás, közösségi rendezvények) tartózkodhatnak felnőttek iskolánk arra kijelölt helyiségeiben.

 

Tanítás nélküli munkanap: tanév munkatervében meghatározott pedagógiai célú elfoglaltság.

 Egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat dönthet a többi

felhasználásáról a nevelőtestület  dönt.

Javasolt formái:   - kirándulás, túrá

                   - sportnap

             - játékos gyermeknap

            - nevelési értekezlet.

 

Fogadó óra: időpontját - heti egy alkalom - a pedagógus választja meg, és azt beírja az ellenőrző könyvbe,valamint évente 2 alkalommal valamennyi pedagógus egy időben tart fogadóórát.

 

Szülői értekezletek

Évente 2 alkalommal :

            szeptember 3-4. hete

            január 2-3. hete

           

Tanév végi teendők:

Osztályozó értekezlet

Anyakönyvek, bizonyítványok megírása, leltározás

Tanévzáró, ballagás

Tanévzáró értekezlet.

Leltározás.

 

Az új tanév előkészítése

Aug. 20-a után tanévnyitó - alakuló értekezlet.

Dokumentáció, törzslapok megnyitása, naplók, szakköri naplók megnyitása.

Teremrendezés.

 

 

 

VIII.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái, rendje

 

A tanórán kívüli foglalkozásokat és azok számát iskolánk Pedagógiai programja szabályozza.

Napközi:

 

A napközit azon alsó tagozatos tanulóinknak szervezzük, aki tanulmányi munkájukban igénylik a tanári segítséget, illetve felügyeletre szorulnak.

A napközis foglalkozásokat az igazgató által kijelölt pedagógus vezeti, lehetőség szerint egy év időtartamig.

A napközibe történő beiratkozás teljes tanévre szól.

Csak azok a tanulók járhatnak napközibe, akik betartják annak működési szabályait, társaikat nem zavarják a tanulásban, testi épségüket nem veszélyeztetik.

A napközibe járhatnak tanulószobát igénylő tanulók is, akik nem étkeznek, csak a tanulási foglalkozáson vesznek részt. Az ő érkezésük és távozásuk módját és idejét a szülővel meg kell beszélni és a naplóba bejegyezni.

A napközi rendje:

         1145  - 1330  -  ebédelés, játék az udvaron, ill. a tanteremben

         1330  - 1500 -  tanulás

         1500 - 1615  -  játék

 

További délutáni foglalkozás:

A tanulószobát azon tanulóinknak szervezzük, akik igénylik a tanári segítséget tanulásukhoz, illetve felügyeletre szorulnak.

Tanulóink beiratkozása szintén teljes tanévre szól a szülő által aláírt jelentkezési lappal.

Tanulószobára csak azok a tanulók járhatnak, akik betartják annak rendjét, nem zavarják társaikat a tanulásban. A beiratkozott tanulók hiányzásairól tájékoztatjuk szüleiket levélben vagy szóban a szülői értekezleten.

A tanulószobával kapcsolatos adminisztráció (beiratkozás, hiányzások összesítése, szülők értesítése stb.) a szakmai igazgatóhelyettes feladata.

A tanulószobai foglalkozás rendje:

         1230  - 1330 - ebédelés, játék az udvaron ill. tanteremben

         1330  - 1500 - tanulás

         1500  - 1600 - játék

Szakkörök:

Célja: tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítése, képességeinek fejlesztése, tehetséggondozása.

A szakkörök heti 2 órában, 45 perces időtartammal szervezhetők.

Csoportlétszámok: 10-15 fő.

A szakkörökbe a jelentkezés önkéntes, a jelentkezést a szakkörvezető bírálja el.

Egy tanuló maximum 2 szakkör tagja lehet.

Támogatandók a tehetség, készségfejlesztő szakkörök indítása.

 

Énekkar:

A jó hangú gyermekek énekkultúráját hivatott fejleszteni. A jó hallású tanulók részvételét elősegítjük. Szereplésükkel az iskolai ünnepségek színvonalát emelik.

 

Korrekciós és középiskolai előkészítő foglalkozások

A szaktanárok szervezik ezeket a foglalkozásokat, gondoskodnak a feltételeiről.

A korrekciós foglalkozásokon a tananyagban lemaradó tanulókat zárkóztatják föl igény szerint.

Biztosítani kell minden rászoruló és a foglalkozás rendjét betartó tanuló számára a részvételt. A középiskolai előkészítőket a középiskolába készülő tanulóknak szervezzük 7. és 8. osztályban. Az elmélyültebb ismeretszerzéshez a tanításhoz használt taneszközökön túl is előírhat a szaktanár beszerzendő egyéb taneszközöket.

Minden jelentkezőt föl kell venni az osztályból, ha betartja a foglalkozás rendjét.

Ezeket a foglalkozásokat a pedagógus a megfelelő osztálynaplóban adminisztrálja.

 

Fejlesztő foglalkozások:

A rászoruló alsó tagozatos tanulók és a BTM - es tanulók részére fejlesztő foglakozásokat szervezünk, hogy behozhassák a lemaradásukat. Ezeket a foglakozásokat a délelőtti és a délutáni tanítási időben szervezzük. A fejlesztő órákat megfelelő szakvizsgával rendelkező pedagógus tartja, munkájához egyéni fejlesztési tervet készít.

 

Tanulmányi kirándulások:

Tanév utolsó heteiben szervezendők, az éves munkatervben meghatározott közös időpontban. 20 tanulóként egy-egy kísérő tanár vezeti. A kísérő tanárok szállás és étkezési költségeit az iskola fedezi. Évenként két nap igénybe vehető a tanítási napokból erre a célra. A magas költségek miatt elsősorban egynapos kirándulásokat szervezünk tanulóinknak.

 

Szaktárgyi vetélkedők, versenyek:

 

Célja: a tanulók szaktárgyi érdeklődésének fokozása, képességeik fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása.

Szervezésük a szaktanárok munkaköri feladata

 

 

 

Sport:

Fontos és támogatandó a tanulók mindennapi sportolási lehetőségének megteremtése. Ennek szervezése és lebonyolítása a testnevelőt tanárok  és tanítók feladata.

Lehetőséget kell adni minden gyereknek, hogy a tömegsport foglalkozásokon részt vehessen.

Tehetségesek sportszakkörre is járhatnak.

A tanórán kívüli elfoglaltságok a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését teszik lehetővé, ezért támogatandók.

A sportrendezvényeket délután, nem tanítási időben kell szervezni és az ilyen időben szervezett rendezvényeken vehetnek részt iskolánk tanulói.

 

Nyári táborozás:

Iskolánk nyári tábort szervez tanulóinak nyári szabadidejének hasznos és szórakoztató eltöltéséhez.

A részvételi költségek csökkentéséhez alapítványi, pályázati és önkormányzati forrásokat veszünk igénybe.

Túljelentkezés esetén a tanulók részvételéről az osztályfőnök javaslata alapján az iskolavezetőség dönt.

 

Hitoktatás:

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit és vallástanítást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

 

IX.

Az osztályozó, javítóvizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok

 

Osztályozóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén betegség, mulasztás vagy felmentés miatt nem volt osztályozható.

Ha a tanuló mulasztása az 50 napot eléri és tanulmányi lemaradását a szorgalmi időben nem pótolta, osztályozóvizsgát tehet a vezetőtestület határozata alapján.

A vizsga ideje: június hónap.        

A vizsga napját az igazgató jelöli ki és a vizsgázót legalább egy héttel a vizsga előtt értesíti. Ha a tanköteles korú tanuló a vizsgán nem jelenik meg, a távolmaradását nem igazolta, az igazgató értesíti a szülőt a tanuló kötelezettségének elmulasztásáról, egyben újabb vizsgaidő kijelölésével a tanuló vizsgázását lehetővé teszi. Az osztályozóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll.

Az igazgató az osztályozóvizsga egyes tantárgyai (ének-zene, rajz, testnevelés, technika, idegen nyelv) alól felmentést adhat.

Az osztályozóvizsga az iskola nevelőiből álló vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki, az elnöki teendőket az igazgató, vagy megbízottja látja el.

Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

Javítóvizsgák ideje minden év augusztus utolsó hete.

Helye: az, az iskola, amelyben a tanulót javítóvizsgára utalták. Ha időközben a tanuló más helységbe költözik, az új iskolában is tehet javítóvizsgát.

Javítóvizsga időpontját az igazgató határozza meg.

A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja. A javítóvizsga nem ismételhető meg.

A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli,  szóbeli ill. gyakorlati részből áll.

 

A javítóvizsgán biztosítani kell elegendő felkészülési időt a tanuló részére. A feleletek maximális időtartama 10 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat, újabb felkészülési idővel.

A javítóvizsgánál jegyzőkönyvet kell felvenni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja alá és jegyzi be a bizonyítványba illetve az anyakönyvbe.

 

 

X.

A pedagógus nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei

 

 

A pedagógusok a nevelő-oktató munkával összefüggően az alábbi megbízatásokat látják el.

A feladatok elosztásánál a szakszerűséget és a rátermettséget vesszük figyelembe.

Ifjúságvédelmi felelős:

Az igazgató - a nevelőtestület meghallgatásával - ifjúságvédelmi megbízottat jelöl ki határozatlan időre.

Feladatok:

1.  A tanév elején munkatervet készít, amelyben rögzíti éves feladatait.

    A feladatok teljesítéséről folyamatosan tájékoztatja az igazgatót és az érintett

    kollégákat.

2. Nyilvántartja veszélyeztetett körülmények között élő, valamint hátrányos

    helyzetű  tanulókat.

3. Szorgalmazza a rászoruló tanulók szociális támogatását.

4. Részt vesz az önkormányzat szociális bizottság ülésein, ott támogatja a

     rászoruló gyermekek érdekeit. szükség esetén felveszi a kapcsolatot az   

     orvossal, gyámhatósággal.

5. Állami gondozott tanulók esetén együttműködik a kormányhivatallal

6. Továbbképzéseken, tanfolyamokon vesz részt, hogy munkát színvonalasan

    láthassa el.

7. Kapcsolatot tart és együttműködik a családsegítő szolgálattal.

 

Munkavédelem, tűzvédelem

A munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat az iskola igazgatója látja el.

 

FELADATAI:

 

  • évente tűz és balesetvédelmi előadást szervez –szakember bevonásával- az iskola dolgozóinak,
  • megszervezi és ellenőrzi a pedagógusok tanulókkal kapcsolatos munka és tűzvédelmi feladatait.
  • ellenőrzi a munka és tűzvédelmi szabályzatokat, dokumentumokat.
  • tanévek kezdetén tűz és balesetvédelmi szemlét tart a karbantartó és az igazgató helyettes részvételével.
  • folyamatosan szemlézi a munkahelyet tűz és munkavédelmi szempontból
  • gondoskodik a villámvédelmi előírások megtartásáról.
  • gondoskodik az érintésvédelem szakmai elvégzéséről és betartatásáról.

 

Tanulószoba közvetlen irányítását a szakmai igazgatóhelyettes látja el.

Feladata:

- Elkészíti a pedagógusok heti tanulószobai beosztását és helyettesítési rendjét.

- Gondoskodik a hiányzó pedagógus helyettesítéséről.

- Ellenőrzi a tanulószoba munkáját így:

         - pontos kezdés, befejezés

         - tanulók részvétele a foglalkozásokon

         - fegyelmezett tanulás

         - hiányzások vezetése a naplóban

- Havonta összesíti a hiányzásokat és közli az osztályfőnökökkel.

- Huzamosan hiányzó tanulók szüleit értesíti a megfelelő nyomtatványon.

- Folyamatosan ellenőrzi a tanulószobai napló pontos vezetését.

 

XI.

BELSŐ ELLENŐRZÉSRE

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

  1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:
  • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;
  • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;
  • segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;
  • az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;
  • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,
  • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
  1. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:
    1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:
  • az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;
  • az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;
  • az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;
  • az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
    1. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
  • az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;
  • az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
  • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
  • hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.
  1. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:
    1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:
  • az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
  • az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.
    1. Az ellenőrzött dolgozó köteles:
  • az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;
  • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:

  • Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.
  • Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.
  • Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.
  • Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:
  • a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;
  • a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
  1. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
  • Igazgató:
  • ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
  • ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;
  • ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;
  • elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;
  • összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;
  • felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.
  • Igazgatóhelyettes:
  • folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
  • a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
  • a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
  • a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
  • a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
  • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
  • Munkaközösség-vezetők:

folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:

  • a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;
  • a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

 

  1. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

 

  1. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

 

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA  BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

 

  1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
  • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
  • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
  • az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
  • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
  1. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
  • igazgató,
  • igazgatóhelyettesek
  • munkaközösség-vezetők,

        

  1. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
  2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
  • a pedagógusok munkafegyelme,
  • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
  • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
  • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
  • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
  • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
  • az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
  • a tanítási óra felépítése és szervezése,
  • a tanítási órán alkalmazott módszerek,
  • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
  • az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

                   (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)

  • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

 

XII.

Fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

  1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

  1. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni.

 

  1. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

 

  1. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

 

  1. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek.

 

  1. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást.

 

  1. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.

 

  1. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.

 

  1. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.

 

  1. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.

 

  1. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.
  • Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.
  • A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

 

  1.  A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

Tanulók fegyelmi ügyében

- első fokon a nevelőtestület dönt.

Fellebbezni fenntartónál, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Megyeközpontú Igazgatójánál lehet.

 

 

XIII.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

 

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója együttműködik az iskolaorvosokkal és a védőnővel.

Az együttműködés kiterjed:

  • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzésére, szűrésére az alábbi    területeken:

fogászat, évente egy alkalommal,

belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal,

szemészet évente egy alkalommal

mozgásszervek állapota, évente egy alkalommal

 

  • A tanulók fizikai állapotának mérése évente egy alkalommal
  • A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
  • A tanulók a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal
  • Tanulók testnevelési kategóriákba való beosztása évente egy alkalommal.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak.

 

 

XIV.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetén

 

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

 

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:

  1. minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
  2. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
  3. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani.
  4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül fogalakozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

*   A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

- az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

- a házirend balesetvédelmi előírásait,

- a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendők, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,

- a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban

  • Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
  • Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,
  • Rendkívüli események után,
  • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét
  1. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve a tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
  2. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
  3. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órák (testnevelés, fizika, kémia, technika) baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírás és munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
  4. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.
  5. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:
  • a rendkívüli esemény jelzésének módjait,
  • a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,
  • a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),
  • az iskola helyszínrajzát,
  • az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)

 

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén:

  1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

-  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges  

  orvost   kell hívnia,

-  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon   

    meg kell szüntetnie,

- minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie

   kell az iskola  igazgatójának.

 

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

  1. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott   esetben   mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
  1. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
  2. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
  • A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.
  • A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni (interneten) és 1 példányt a szülőnek át kell adni.

 

 

 

XV.

Óvintézkedések a tanulók védelmében

 

 

Gyermek és ifjúságvédelem

 

 

  1. Iskolánk  pedagógusai közül az igazgató gyermekvédelmi felelőst bíz meg.

 

  1. Gyermekvédelmi felelős munkája és továbbképzései során megkülönböztetett támogatást kapnak az iskolavezetéstől.

 

  1. A gyermekvédelmi felelős folyamatos kapcsolatot tart a község családgondozójával, munkájukat tervszerűen az adott feladatokhoz igazodva végzik.

 

  1. A gyermekvédelmi felelős nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat. A tanév elején a lehetőségeket figyelembe véve számba veszi a feladatokat és munkatervet készít.

 

  1. Az osztályfőnökök családlátogatásuk során elsőként látogatják meg a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók családját, melyről feljegyzést készítenek, amelynek egy példányát átadják a gyermekvédelmi felelősnek.

 

  1. Gyermek és ifjúságvédelem kiemelt területei iskolánkban:

a,  az érintett tanulók fejlődésének, iskolai előmenetelének fokozott figyelemmel követése,

b,  az érintett tanulók tanszerellátásának, iskolai étkezésének segítése,

c, az érintett tanulók napközi és tanulószobai foglalkoztatásának elősegítése,

d, adatszolgáltatás a községi családgondozó és önkormányzat részére a gyermek érdekében.

 

 

Tanulói baleset

 

  1. Az iskola területén (főépület, tornacsarnok, sportpálya), továbbá tanuló-felügyeletet igénylő pedagógiai tevékenység során a tanulót ért baleset tanulói balesetnek minősül.

 

  1. A tanuló balesetről a felügyeletet ellátó pedagógus baleseti jegyzőkönyvet vesz fel.

 

  1. A jegyzőkönyv 1-1 példányát kapják:
  • tanuló szülei,
  • fenntartó,
  • iskola irattára

 

  1. A tanulói balesetet minden esetben ki kell vizsgálni, a tanulságokat levonni megelőzve a megismétlődését.

 

Baleset-megelőzés

  1. Az iskolaigazgató, igazgatóhelyettes, tűz- és munkavédelmi felelős és gondnok 6  havonta munkavédelmi szemlét tartanak, arról jegyzőkönyvet készítenek.

 

  1. Minden dolgozó kötelessége a tudomására jutott veszélyforrást az iskolaigazgatójának jelezni.

 

  1. Az osztályfőnökök minden tanév elején valamint az osztály és iskolai kirándulások előtt balesetelhárítási oktatást tartanak, arról jegyzőkönyvet készítenek, melyet a tanulók  aláírnak.

 

  1. A tanulók iskolai tevékenységük során felügyelet nélkül nem maradhatnak.

 

Tanulók  orvosi, fogorvosi szűrővizsgálata

  1. Iskola megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, ennek keretében,

a,  évenként két alkalommal fogászati,

b,  évenként legalább egyszer belgyógyászati és szemészeti,

c,  évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának vizsgálatát.

 

  1. Beteg tanulók az iskola foglalkozásait nem látogathatják.

XVI.

Balesetvédelmi munkaterv

 

  • Az iskola munkanapokon 7 órától 17 óráig üzemel. A tanulók 7.30-tól a tagozatuknak kijelölt udvarokon gyülekeznek. Mindkét helyszínen 2-2 ügyeletes nevelő vigyázza a rendet.

 

  • Az iskolába kerékpárral érkezők a tárolóban helyezik el járművüket. Az iskola egész területén tilos a kerékpározás. A közúton a KRESZ szabályai szerint kell közlekedni, fokozottan ügyelve a reggeli forgalomra.

 

  • Az udvaron figyelni kell a balesetmentes közlekedésre. Tilos a figyelmetlen, gyors futás, a kővel dobálás. Az udvari játékok balesetmentes használatáért az ügyeletes nevelő felel.

 

  • 7.45-től 8 óráig a tanulók az osztályteremben előkészülnek a tanórára. A teremben szaladgálni nem szabad.

 

  • A folyosókon az óraközi szünetekben a „jobbra tarts” szabályai szerint kell közlekedni. Tilos a futás. Óraközi szünetben tanuló a teremben felügyelet nélkül nem maradhat. Vonuláskor ügyelni kell a radiátorok épségére. A folyósón  az ablakot nyitva hagyni nem szabad, mert akadályt jelent a vonulásnál. A lépcsőkön ugrálni tilos!

 

  • A mellékhelyiségek berendezési tárgyait rendeltetésük szerint kell használni. Ügyelni kell a WC-öblítők és csapok elzárására.
  • Tilos a mosdókban a fröcskölés az elcsúszás veszélye miatt. A kilocsolt vizet fel kell törölni.

 

  • Az ebédlőben csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. Az ebédeltetés önkiszolgáló rendszerű. Fokozottan ügyelni kell a sorakozásnál, a tálcák vitelénél a forró étel szállítására. A padozatról a kifolyt ételt azonnal fel kell törölni. Csak kulturáltan étkező tanuló kaphat ellátást az ebédlőben.

 

  • A tornaterembe vonulás a testnevelő tanár kisérésével csoportosan a járdán történik. Gyalogosan az úttesten közlekedni tilos! Az utcán a közlekedési szabályok betartásával kell közlekedni. A testnevelési órán a sportszerek rendeltetésszerű használatáért a testnevelő tanár felel. Alkalmanként felhívja a tanulók figyelmét az adott sportszer balesetveszélyeire. A tornacsarnokban és a kiszolgáló helyiségekben tanulók csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak.

 

  • Az iskola egész területén ügyelni kell az érintésvédelemre. Az osztálytermekben a konnektorok védővel ellátottak. Ezek ellenőrzése folyamatos. A világító berendezések /lámpák, kapcsolók, konnektorok/ rendeltetésszerű használatára balesetvédelmi oktatásban hívjuk fel a tanulók és az iskola dolgozóinak figyelmét. Bármilyen meghibásodást az iskolavezetésnek kell jelenteni. Elektromos eszközt /audiovizuális ill. kísérleti/ csak felnőtt üzemeltethet.

 

  • A fizika-szertár rendjéért a szaktanárok felelnek. A veszélyes anyagok és kísérleti tárgyak tárolása zárt szekrényben történik. A szertárban tanuló nem tartózkodhat.

 

  • Az alsós osztályokat és a napköziseket tanórák után a nevelők csoportosan a kijárathoz kísérik.

 

  • Délutáni elfoglaltságra a tanulók a foglalkozás kezdete előtt legkorábban 10 perccel előbb gyülekezhetnek az udvaron, - rossz idő esetén a folyosón. A foglalkozást tartó pedagógus ügyel a tanulókra.

 

  • Iskolán kívüli kirándulások /osztály, szakkör, úszásoktatás/ szervezésekor gyülekezés az iskola épületében. Az utcán a tanulók a kísérő tanárok felügyeletével szállhatnak a járművekbe.

 

  • A tanév első napján a tanulók és az intézmény dolgozói tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet aláírásukkal igazolnak.

 

 

XVII

A tankönyvellátás rendje

 

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és  tankönyvfelelőse a felelős.

A tankönyvfelelős

         *  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést

         *  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben

Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a Szülői Szervezet véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a Szülői Szervezet véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A következő tanévben használatra kerülő tankönyvekről, taneszközökről, ruházati és egyéb felszerelésekről tájékoztatjuk a szülőket a tanév végén (szülői értekezlet, vagy írásos tájékoztató). Közöljük a taneszköz-vásárláshoz való támogatás formáját, mennyiségét  (önkormányzati segítség).

A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammokban kifejezett tömegére tekintettel  vélemény nyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, pl. használt tankönyvvel kívánja megoldani. A szülőket tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamos tanulók órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kg-ot ne haladhassa meg.

 

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag felhasználásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgyból egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ill., ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, a megelőző tanév májusában szülői értekezleten tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdésig a szülők kötelezettsége.

A taneszközök kiválasztásakor a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

  • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének
  • Azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.
  • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
  • A taneszköz ára ne terhelje túlságosan a családokat.

 

 

AZ ISKOLAI TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS RENDJE

 

  1. Az iskola az állami tankönyvtámogatás minimum 25 %-át évente könyvtári könyvek beszerzésére fordítja. Így: tanulói tankönyveket, segédkönyveket, tanulást segítő kiadványokat (pl. szótárak) vásárol, amelyeket igény szerint kikölcsönöz tanulói részére.

 

  1. Az iskola minden év dec. 31-ig felméri, hogy tanulói közül kik kérnek könyvtári könyveket.

Az igénylőlapon szerepel a tk. szerzője, címe, raktári száma. Az igénylést a szülő aláírásával hitelesíti.

 

  1. A kölcsöntankönyveket a lehetőségeket figyelembe véve minden év augusztusának utolsó hetében bocsátjuk a tanulók rendelkezésére.

Túligénylésnél elsőbbséget élvez:

  1. akinek három vagy több iskolás gyermeke van,
  2. akinek kettő iskolás gyermeke van.

 

  1. A könyveket annyi időre kölcsönzik a tanulók, amennyi ideig azokat tanulmányi munkájukhoz használniuk kell. Így pl.:
  1. tankönyvek általában egy évig
  2. feladatgyűjtemények, atlaszok, szótárak több évig.

A kölcsönzés idejét fel kell tüntetni az igénylőlapon.

A három vagy több évig kölcsönzött tankönyv a tanuló tulajdona marad.

 

  1. A szándékosan megrongált, elveszített könyveket a kölcsönző tanuló szüleinek meg kell fizetni. E kötelezettségükre fel kell hívni a figyelmüket az igénylőlapon.

 

  1. A kikölcsönzött könyvbe a tanuló szakmai bejegyzéseket tehet,  lényeget aláhúzhat vagy színes kiemelővel áthúzhat.

 

  1. A tanulók a könyveket a kölcsönzési idő lejártával kötelesek jó állapotban az iskola által megjelölt időpontban visszaszolgáltatni.

 

  1. A kölcsönkönyvekbe az iskola bejegyzi a kölcsönzés idejét és azt pecsétjével hitelesíti a könyv előlapján és a 17. oldalon.

 

  1. Az iskola nyilvántartja a könyvtári könyveit (cím, szerző, raktári szám, kikölcsönző neve) és gondoskodik azok megfelelő tárolásáról.

 

XVIII.

Az iskolai hagyományokkal kapcsolatos feladatok

Az iskolai ünnepségek és hagyományos rendezvényeink rendjét a munkatervben határozzuk meg.

Az iskolai ünnepségeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának a megjelenése kötelező, az ünnepi alkalomhoz illő ruházatban.

Az osztálykeretben lévő megemlékezéseket az osztályfőnökök szervezik és tartják meg. Hagyományos rendezvények:

  • Tanévnyitó
  • Műsoros est
  • Karácsonyi ünnepség
  • Magyar Kultúra Napja
  • Farsangi karnevál
  • Föld napja
  • Ágota Kupa
  • Anyák Napja
  • Tavaszi szavalóverseny
  • Gyermeknap
  • Táborozás
  • Ballagás, tanévzáró

Sport és egyéb rendezvényeket a sportkör ill. a diákönkormányzat esemény naptára tartalmazza.

 

 

XIX.

A szakmai munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi feladatok

Szakmai munkaközösségeket lehet létrehozni az iskolában dolgozó 5 vagy annál több azonos vagy rokon tantárgyat tanító pedagógus kezdeményezésére.

 

Szakmai munkaközösségek feladatai:

1. Javaslatot tesz a választható helyi tantervek, módszerek használatára.

2. Részt vállal a korszerű pedagógiai eljárások, módszerek megismerésében.

3. Javaslatot tesz kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi

    segédletekre.

4. Javaslatot tesz fakultatív és tanórán kívüli foglalkozások programjaira.

5. Segíti a pályakezdő kollegát szakmai kérdésekben.

6. Versenyeket, vetélkedőket szervez, tanulókat felkészíti versenyekre,   

    továbbtanulásra.

7. Továbbképzések tapasztalatait egymás között megbeszélik.

 

Szakmai munkaközösség-vezetők feladatai

1. Összeállítja a munkaközösség éves tervét.

2. Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját:

          a,  óralátogatásokat végez /ezeket elemzi, véleményezi

           b,  irányítja a tanmenetek elkészítését /ezeket véleményezi, előterjeszti az

               igazgatónak

  1. Szervezi a szakmai bemutatókat, előadásokat. Segítséget nyújt a bemutató

órákhoz.

4. Szervezi a tanulók tudásának mérését, azt összegzi.

5. Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleten.

6. Javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére,  

    fizetésemelésére.

7. Javaslatot tesz a pedagógus állásokra pályázó kiválasztására.

8. Számot ad a munkaközösségben folyó feladatok elvégzéséről. évente 2  

   alkalommal  /félévkor, év végén/.  A munkaközösség vezetőjét a tagok

   javaslata alapján az igazgató bízza meg határozatlan időtartamra.

 

 

XX.

Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

 

 

I. Az iskola létesítményei:

   1. Az iskola-épület és a benne elhelyezett létesítmények:

       - osztálytermek

       - szertárak

       - ebédlő

    

   2. Az épületen kívüli egységek:

       - udvarok

 

II. Az iskola létesítményeinek használati rendje, felszerelése, működésével kapcsolatos feladatok

     1. Az intézmény vezetősége gondoskodik arról, hogy az iskola épületei, sportpálya és az udvar a tanulmányi, nevelési és egészségvédelmi követelményeknek mindenben   megfeleljen,  az  iskola helyiségeit és felszereléseit gazdaságosan használják.

      2. Az iskola bejáratát és tantermeit Magyarország címerével ellátott címtáblával kell ellátni.

     3. Az osztálytermekben, szertárakban, műhelyekben a tanulók csak a pedagógusok felügyelete mellett, illetve engedélyével /felelősségével/ tartózkodhatnak. A felszereléseket, műszereket, szemléltető eszközöket csak a szaktanárok személyes irányításával használhatják.

     4. A szaktantermeket lehetőleg a szakjellegüknek megfelelően kell használni 

    5. Az iskola rendjéért és tisztaságáért az igazgató, az osztályok és szaktermek rendjéért  és tisztaságáért az osztályfőnökök és szaktanárok felelősek.

 

    6. Az ebédlő biztosítja a gyermekek és tanárok kulturált étkezését.

 

    7.  A tornaterem használatánál különösen ügyelni kell:

            - gyermekek felügyelet nélkül nem sportolhatnak benne

            - különös gonddal kell zárni órák után.

           - gyermekek felügyeletére az öltözőkben.

    8. Az udvar rendjéről az ügyeletes tanárok, illetőleg a napközis és a tanulószobát vezető   pedagógusok  gondoskodjanak. A tanulók a tanítást megelőzően itt várakoznak a  szünetben, vagy délutáni elfoglaltságok alkalmával itt tartózkodhatnak.

         Az udvaron balesetveszélyes tárgyat elhelyezni tilos!

    9. Az egyes szakleltárokért az igazgató által a tanév elején kijelölt pedagógusok felelősek.

 

         Feladatok:

 

         - Gondoskodnak a szertár felszerelésének rendben tartásáról, ápolásáról, felelős  megőrzéséről,  a szertárak megfelelő fejlesztéséről.          

  • Javaslatot tesznek a meglevő anyag és eszközök gyarapítására, felújítására.
  • Évente elvégzik a leltározás teendőit.

 

   10.  A pedagógus bevonhatja a tanulókat a szertárak gyarapításának, a hibás tárgyak  javításának  munkálataiba.

 

   11. Az elhasználódott szakleltári tárgyak selejtezésére a szertárért felelős pedagógus tesz javaslatot, majd gondoskodik a selejtezés előírásnak megfelelő végrehajtásáról

   12.  A fénymásolót csak iskolai célra lehet használni!

          Az iskolában gyerekek felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.

A tanórán kívüli foglalkozások és programok megkezdése előtt 10 perccel az érintett pedagógus gondoskodik a tanulók felügyeletéről.

 

III. Az iskola helyiségeinek átengedése

      1. Az iskolai helyiségek átengedése csak akkor lehetséges, ha az nem zavarja a  rendeltetésszerű  működését. E feltétel mellett egyes esetekben át kell, más esetekben át lehet engedni.

 

     2. Az iskolát át kell engedni:

         országgyűlési és önkormányzati választásokra

 

      3. A helyiségeket át lehet engedni:

          a, közérdekű célokra (pl. véradás) olyan szervnek, amelynek nem áll 

              rendelkezésre más   megfelelő helyiség

          b, tanfolyamok, rendezvények megtartására.

 Politikai pártok és politikai szervezetek az iskola helyiségeit nem használhatják.

 

 4.Az iskola helyiségeit nyári használatra is át lehet adni (pl. cseretáborozás)

 

 

XXI.

Belépés és bent tartózkodás rendje
  1. Az iskolában csak az iskola tanulói és dolgozói tartózkodhatnak.
  2. A tanulók reggel 700 – 745 – ig gyülekeznek az iskola udvarán, esős, havas időben az aula előtti folyosón.
  3. A délutáni foglalkozásokat megelőző 10 percben az udvaron, rossz idő esetén a folyosón gyülekeznek a foglalkozást vezető pedagógus felügyelete mellett.
  4. A tanulók a foglalkozás végeztével a pedagógus kíséretében elhagyják az iskolát és ott tovább nem tartózkodhatnak.
  5. Az utolsó tanóra után, napközis és tanulószobai foglalkozás végeztével illetve más délutáni foglalkozást követően a pedagógusok kikísérik  a tanulókat a főkijárathoz felügyelve a hazaindulásukat, különös tekintettel az autóbusszal utazó tanulókra..
  6. Szülők gyermekeiket a főbejáratig kísérhetik, illetve ott várhatják őket.
  7. Idegenek (szülők, iskolában ügyeiket intéző felnőttek) csak a portás kíséretével mehetnek a tanári szobáig illetve a gazdasági irodáig.

Az iskola további helyiségeiben – folyosókon, udvaron, tantermekben, tornateremben szülők és idegenek nem tartózkodhatnak.

  1. Egyes iskolai rendezvényeken szülők és hozzátartozók tartózkodhatnak az iskolában.

Ilyenek: 

  • Anyák napja,
  • Karácsony
  • Tanévzáró, ballagás
  • Nyílt tanítási nap,
  • Iskolaváró
  • Évnyitó
  • Ünnepségek, megemlékezések
  • Nyílt napok
  • Versenyek
  • Bemutatók
  • Szülői értekezletek, fogadó órák

 

 

XXII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

  1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

  • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
  • a tűz,
  • a robbantással történő fenyegetés.
  1. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
  2. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
  • az iskola igazgatója,
  • az iskola igazgató helyettese
  1. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
  • az intézmény fenntartóját,
  • tűz esetén a tűzoltóságot,
  • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
  • személyi sérülés esetén a mentőket.

 

  1. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskola rádión keresztül vagy szaggatott csöngetésekkel értesíteni (riasztani) kell valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
  2. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.
  3. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
  • Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
  • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
  • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

 

  1. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
  • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
  • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
  • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
  • az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
  • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

 

  1. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
  • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
  • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
  • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
  • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
  • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
  • az épület kiürítéséről.

 

  1.  A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!
  2.  A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.
  3.  A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza.
  4.  A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

 

  1.   Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

 

  1.  A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

 

  1.  A tűzriadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:
  • Tanári szobában, folyosókon

 

Bombariadó

  1. Bombariadót rendelhet el szükség esetén az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, hiányzásuk esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési sorrend szerinti pedagógus.

 

  1. Bombariadót hosszantartó szakaszos csengetéssel kell jelezni – szükség esetén – hangos kiáltással.

 

  1. Elrendelt bombariadó esetén a tanulók tanszereiket táskáikba téve, azt magukkal viszik a tűzriadónak megfelelő útvonalon elhagyják az iskolát és a bejáratok  előtti  térre vonulnak tanáraik vezetésével, várva a további utasítást.

 

  1. Minden év szeptemberében  tartani kell egy tűz-bombariadót,  hogy a tanulók gyakorolják az iskola gyors és pánikmentes elhagyását.

 

XXIII.  ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT,
HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE

 

  1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.)

 

2  Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat     hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást.

3 Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.)

 

4 Az elektronikus iratokat az iskola iskolatitkári számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. Az iskolatitkári számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.

 

  1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

 

  1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

 

 

 

XXIV.

AZ ISKOLA VEZETŐ BEOSZTÁSÚ DOLGOZÓINAK HELYETTESÍTÉSI RENDJE

 

 A vezető hiányzása esetén az iskola vezetését az igazgató helyettes, hiányában a alsós tagozat munkaközösség vezetője, hiányában a felsős munkaközösség vezetője látja el.

 

 

XXV.

A mindennapi testedzés formái

 

Iskolánk a törvényes előírásnak megfelelően biztosítja a tanulók számára a mindennapos testedzés lehetőségét.

Ennek színterei a következők:

1, ALSÓ TAGOZATBAN:

     - testnevelés órák 3 óra/hét, illetve 5 óra/hét felmenő rendszerben,

     - sportköri foglalkozások,

    

2, FELSŐ TAGOZATBAN

  • testnevelés órák 3 óra/hét, illetve 5 óra/hét felmenő rendszerben,
  • sportköri foglalkozások,

Ezeket a foglalkozásokat úgy kell megszerveznünk, hogy minden nap legyen lehetősége tanulóinknak a szervezett testmozgásra.

Az iskola udvarán udvari játékokat szereltünk föl: mászókák, hinták, kosárlabda állvány, asztalitenisz asztalok.

Szünetekben lehetőségük van a gyerekeknek továbbá labdajátékokra, tollas és szivacslabdázásra.

Tanulóink rendszeresen részt vesznek körzeti és megyei sportversenyeken - kézilabda, futball, atlétika, asztalitenisz versenyek.

A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelés előírása szerint, iskolánkban felmenő rendszerben bevezetjük a mindennapos testnevelés órát, azaz heti öt testnevelés órát.

         2012-2013. tanévben az         1. és 5. évfolyamon

         2013-2014. tanévben a 2. és 6. évfolyamon

         2014-2015. tanévben    3. és 7. évfolyamon

         2015-2016. tanévben a 4. és 8. évfolyamon.

 

 

XXVl. AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK

 

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:

  • napközi otthon,délutáni foglalkozások
  • tanulószoba,
  • szakkörök,
  • énekkar,
  • iskolai sportköri foglalkozások,
  • tömegsport foglalkozások,
  • felzárkóztató foglalkoztatások,
  • egyéni foglalkozások,
  • tehetséggondozó foglalkoztatások,
  • továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,

 

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok

 

  1. A napközi otthonba,délutáni foglalkozásokra történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.
  2. A napközi otthon délutáni foglalkozásokra működésének rendjét a napközis nevelő állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.

 

  1. A napközis foglalkozásról délutáni foglalkozásokra való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok

 

  1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.

 

  1. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

 

  1. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

        

  1. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

 

  1. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

 

  1. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez.         

 

  1. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
  2. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba délutáni foglalkozásokra és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.

 

  1. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtár szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

 

  1.  Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

 

XXVII.

Tanulói alkotások tulajdonjoga

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített   dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár.  A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 100 százaléka, melyet az osztály, iskola tanulói közösségi céljaira fordítunk. Egyéb tanulók által készített alkotások/dolgozatok/ az iskola tulajdonát képezik.

 

XXVIII.

Reklámtevékenységre vonatkozó szabályok

 

Az intézmény hivatalos reklámtevékenységet nem folytat, az intézményben hivatalos reklámtevékenység nem folytatható.

 

XXIX.

Az iskola teendője tanulói igazolatlan mulasztás esetén

 

10 óra igazolatlan hiányzás elérésekor:

    - iskola igazgató értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot,

    - a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával intézkedési tervet készít, a mulasztás okának feltárására figyelemmel, meghatározza a tanulót veszélyeztető, igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével kapcsolatos feladatokat.

 

30 óra igazolatlan hiányzás elérésekor:

 - iskola értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szüleinek tájékoztatásában.

 

50 óra igazolatlan tanítási óra elérésekor

 - az iskola haladéktalanul értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt és kormányhivatalt.

Az értesítésben jelezni kell:

           -     mely tanítási órákról hiányzott a tanuló,

           -     hány órát hiányzott az adott tanítási napon.

Az iskola egyidejűleg értesíti a tanuló szüleit is a hiányzásról és annak várható következményeiről. További igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök személyes kapcsolatot kezdeményez a szülőkkel

- Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos felszólítás, ill. feljelentés nyomtatványainak kitöltése az osztályfőnök feladata.

 

-   A későn érkező tanulókat felelősségre kell vonni. Ha a tanuló rendszeresen késik, az osztályfőnök az ellenőrző könyv útján értesíti a szülőket.

    Ismételt késéseknél a tanulót büntetésben kell részesíteni, s ezt a magatartási osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni.

 

  • A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

 

  • Az egyéb foglalkozásokon való részvétel alól az igazgató felmentést adhat a tanulónak, ha az pedagógiailag indokoltnak látja

 

XXX. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
 ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

 

A Sárszentágotai Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát az iskolai diák-önkormányzat a 2014. évnovember 6 - án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Jelenléti ív és jegyzőkönyv mellékelve.

 

A Sárszentágotai Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát az iskolai szülői munkaközösség a 2014. év november 6 -  án  tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.  Jelenléti ív és jegyzőkönyv mellékelve.

 

 

A Sárszentágotai  Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület

a 2014. év november 24-én-án tartott ülésén elfogadta.  Jelenléti ív és jegyzőkönyv mellékelve.

 

 

Kelt: Sárszentágota,2014.11.24.

 

 

 

                                                          .................................................

                                                                                                                                  igazgató

 

 

XXXI.

Sárszentágotai Általános Iskola

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

 

Tartalom:

1. Általános rendelkezések

1.1. Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

1.4. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

1.5. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai:

1.6. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

2. Az adatok továbbításának rendje

2.1. A pedagógusok adatainak továbbítása

2.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

3. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

3.1. Az igazgató személyes feladatai:

3.2. Igazgatóhelyettesek:

3.3. Iskolatitkár:

3.4. Osztályfőnökök:

3.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

3.6. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus:

4. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

4.1. Az adatkezelés általános módszerei

4.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

4.2.1. Személyi iratok

4.2.2. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

4.2.3. A személyi iratok védelme

4.2.4. A személyi anyag vezetése és tárolása

4.3. A tanulók személyi adatainak vezetése

4.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme

4.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

4.3.3. Az összesített tanulói nyilvántartás

5. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

5.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására

5.2. Az érintett személyek tiltakozási joga

5.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége

 

Sárszentágotai Általános Iskola

1. Általános rendelkezések

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. Törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról.

1.1. Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg.

a.) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:

 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”)

 A 2003. évi XLVIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról

 A közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény

b.) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:

 a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása

 az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése

 azon személyes és különleges adatok körének megismertetése és intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart

 az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése

 az adatok továbbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése

 az adatok továbbítási szabályainak rögzítése

 a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása

 az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése

 

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatok az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta.

a) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak.

b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata hagyja jóvá, melyet dátumozott időpontban aláírásával ismer el.

c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartása alatt, valamint az intézmény titkárságán, illetve igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

 

1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

 Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

 Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

 Adatkezelési szabályzatunkat, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a munka törvénykönyve 76. § (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni.

 

1.4. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

1.5. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai:

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok:

 név, születési hely és idő, állampolgárság

 állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám

 munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

 iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása

 munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,

 alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

 munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

 munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

 szabadság, kiadott szabadság,

 alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

 az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

 az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

 a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát

 

1.6. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok:

 tanuló neve, születési helye és ideje, anyja neve, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma

 szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma

 a tanuló jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen

 a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

 a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

 a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,

 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,

 a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok

 a tanuló diákigazolványának sorszáma

 a tanuló oktatási azonosító száma

 a többi adat az érintett hozzájárulásával

 

2. Az adatok továbbításának rendje

2.1. A pedagógusok adatainak továbbítása

Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

2.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A tanulók adatai továbbíthatók:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat

b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek.

c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének

d) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához

f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, és az iskolatitkárt hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

3.1. Az igazgató személyes feladatai:

 a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása

 a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása

 a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése

 a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése

 a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének

 a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése

 

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

3.2. Igazgatóhelyettesek:

 a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

 a 3.2 fejezet c), f), szakaszaiban szereplő adattovábbítás

 

3.3. Iskolatitkár:

 a tanulók adatainak kezelése a 2.2 a), b), e) szakaszai szerint

 a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése

 a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása

 adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben

 

3.4. Osztályfőnökök:

 a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek

 a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek

 

3.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

 a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok,

 a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás.

 

3.6. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus:

 beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg

 beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges)

 a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos

 

4. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

4.1. Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

 nyomtatott irat

 elektronikus adat

 az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép

 

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők.

4.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

4.2.1. Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi:

 a közalkalmazott személyi anyaga

 a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat

 a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok)

 a közalkalmazott bankszámlájának száma

 a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok

 

4.2.2. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

 az intézmény vezetője és helyettesei

 az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója

 a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, tb-ellenőr, revizor)

 saját kérésére az érintett közalkalmazott

 

4.2.3. A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

 az intézmény igazgatója

 az adatok kezelését végző iskolatitkár

 

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

4.2.4. A személyi anyag vezetése és tárolása

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok, és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül már anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni.

A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

 a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor

 a közalkalmazott áthelyezésekor

 a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor

 ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

 

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.

 

4.3. A tanulók személyi adatainak vezetése

4.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

 az intézmény igazgatója

 az igazgatóhelyettesek

 az iskolatitkár

 

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

4.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok, és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni

 összesített tanulói nyilvántartás

 törzskönyvek

 bizonyítványok

 beírási napló

 osztálynaplók

 a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma

 

4.3.3. Az összesített tanulói nyilvántartás

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

 a tanuló neve, osztálya

 születési helye és ideje, anyja neve

 állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma

 Oktatási azonosítószáma, diákigazolvány száma

 

A nyilvántartást, az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell.

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

 

5. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

5.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására

Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították.

A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.2. Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el,

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi

 

Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

 

Záró rendelkezések

Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete.

Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.

 

Sárszentágota, 2014.11.24.

 

XXXII.

A Sárszentágotai Általános iskolai könyvtárának működési szabályzata

1.A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:

a)a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

b)legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c)tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,

d)rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

.

Könyvtárosaink nevelő-oktató tevékenységüket könyvtár-pedagógiai program alapján végzik. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

 

2.Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára

g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai  könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:

a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,

c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3.Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár és könyvtáros tanító a következő feladatokat látja el:

  • előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását
  • közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,
  • megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,
  • folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,
  • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
  • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
  • az éves tankönyvrendeléskor beszerzi az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,
  • lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

 

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

4.A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

  • az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni
  • a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni
  • az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következők

  • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),
  • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,
  • információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,
  • lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,
  • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.
  • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása
  • könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása
  •  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése
  •  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni.

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartam a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek egy tanévre kölcsönözhetők ki. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógép hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmát ellenőrizzük.

A tanári kézikönyvtár

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai az erre a célra kijelölt helyiségben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

 

1.     sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

 

Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata:

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása.

E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: 

Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

Az állománybővítés fő szempontjai: 

Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.

Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:

  • A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó kötetei (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.
  • A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).
  • Idegen nyelvoktatást segítő könyvek (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.).

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás történik. Könyvtárunk típusa szerint iskolai könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része.

3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola a falu nyugati részén található.

3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a tanulók és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai:

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát.

A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör):

Fő gyűjtőkör:

A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.

A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:

  • lírai, prózai, drámai antológiák
  • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
  • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
  • tematikus antológiák
  • életrajzok, történelmi regények
  • ifjúsági regények
  • általános lexikonok
  • enciklopédiák
  • az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
  • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató­ alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok
  • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
  • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
  • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
  • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
  • felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok
  • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
  • napilapok, szaklapok, folyóiratok,
  • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,
  • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
  • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

 

Mellék gyűjtőkör:

  • a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre
  • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok:

a) Írásos nyomtatott dokumentumok

  • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv
  • periodikumok: folyóiratok
  • térképek, atlaszok

b) Audiovizuális ismerethordozók

  • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)
  • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)

c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k

Egyéb dokumentumok:

  • pedagógiai program
  • pályázatok
  • oktatócsomagok

4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége:

 a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül

   A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:

  • lírai, prózai és drámai antológiák
  • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
  • klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
  • általános lexikonok

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:

  • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
  • az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
  • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
  • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
  • a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok
  • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
  • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):

  • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
  • tematikus antológiák
  • életrajzok, történelmi regények
  • ifjúsági regények
  • általános lexikonok
  • enciklopédiák
  • a tananyaghoz kapcsolódó - segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • helyismereti és helytörténeti kiadványok
  • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
  • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
  • napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok
  • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)
  • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.

Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

 

2.     sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:

  • név (asszonyoknál születési név),
  • születési hely és idő,
  • anyja neve,
  • állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
  • személyi igazolvány vagy útlevél száma.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

2. A könyvtárhasználat módjai

  • helyben használat,
  • kölcsönzés,
  • könyvtárközi kölcsönzés,
  • csoportos használat

2.1 Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

  • a kézikönyvtári állományrész,
  • a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

  • az információk közötti eligazodásban,
  • az információk kezelésében,
  • a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
  • a technikai eszközök használatában.

 

2.2 Kölcsönzés

-A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni.

-Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

-A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe.

Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje

hétfő

12.30 – 15.30

kedd

14.00 – 16.00

szerda

13.00 – 14.00

csütörtök

14.00 – 16.00

péntek

14.00 – 15.00

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés

A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség.

 A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.

2.4 Csoportos használat

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

 

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

  • információszolgáltatás,
  • szakirodalmi témafigyelés,
  • irodalomkutatás,
  • ajánló bibliográfiák készítése
  • internet-használat
  • fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

3.     sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Katalógusszerkesztési szabályzat

  1. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi

(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:

  • raktári jelzet
  • bibliográfiai és besorolási adatokat
  • ETO szakjelzeteket
  • Tárgyszavakat

 

  1. A dokumentum-leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).

A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

 

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

  • főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat
  • szerzőségi közlés
  • kiadás sorszáma, minősége
  • megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve
  • oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret

-sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám

  • megjegyzések
  • kötés: ár
  • ISBN szám

 

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

  • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)
  • cím szerinti melléktétel
  • közreműködői melléktétel
  • tárgyi melléktétel

 

1.2Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.

Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

 

1.3Az iskolai könyvtár katalógusa

A tételek belső elrendezése szerint:

- betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)

- tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)

 

Dokumentumtípusok szerint:

- könyv

 

Formája szerint:

- digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

 

4.     sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

  • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény
  • 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint   az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

  1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 
  1. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
  1. A kölcsönzés rendje 

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal (szülői aláírása) igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

 

NYILATKOZAT

 

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:

  • Az iskolai könyvtárból a 2013/14-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyeket átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.
  • 2014.  június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket
  • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

 

Sorszám

 

Aláírás

 

osztály

 

 

 

 

 

 

A tanulók tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

 

5.A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.

Évente leltárlistát készít:

  • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
  • a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)
  • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
  • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
  • listát készít a selejtezendő tankönyvekről  (október-november)
  • listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

 

  1. Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

  • az első év végére legfeljebb 25 %-os
  • a második év végére legfeljebb 50 %-os
  • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
  • a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

 

Módjai:

  1. ugyanolyan könyv beszerzése
  2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

 

5.     sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

 

Közvetlen felettese: az igazgató

Kinevezése: munkaszerződése szerint

 

Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása

 

  • felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,
  • kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,
  • folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint:
  • a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval,
  • az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet
  • azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,
  • felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)
  • munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.
  • minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,
  • a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,
  • statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,
  • minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,
  • gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,
  • a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,
  • minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,
  • kezeli a tanári kézikönyvtárat,
  • elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,
  • kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,
  • lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,
  • minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,
  • minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,
  • biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,
  • felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

 

 

Sárszentágota, 2014.11.06.


© Minden jog fenntartva.