SÁRSZENTÁGOTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA


Ped. program,Helyi tanterv

 

A  sárszentágotai általános iskola

Pedagógiai programja és helyi tanterve

 

            Készítette: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)alapján a

Sárszentágotai Általános Iskola Nevelőtestülete

 

           Véleményezte: Az iskola diákönkormányzata a 2019. 09. 17.

                         

                               Az iskola szülői szervezete a 2019.09.17.

                           

                                                                            

Elfogadta: A Sárszentágotai Általános Iskola nevelőtestülete 2019.09.17.

    

Jóváhagyta: A Sárszentágotai Általános Iskola igazgatója 2019.09.17.

 

 Tartalomjegyzék

 

A Sárszentágotai Általános Iskola Pedagógiai Programja

 

és Helyi Tanterve

 

  1. Az intézmény adatai
  2. Helyzetelemzés
  3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
  4. Iskolánkban oktatott tantárgyak által fejlesztett kompetenciák
  5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
  6. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok; Iskolánk egészségnevelési és környezeti nevelési programja
  7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
  8. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, osztályfőnöki munka tartalma, feladatai
  9. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységek
  10. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
  11. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése
  12. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítőprogramok
  13. Képesség-kibontakoztató felkészítés iskolánkban IPR
  14. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok
  15. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendszere
  16. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
  17.  Tanulmányok alatti vizsgák
  18. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei
  19. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos   
  20. iskolai terv

 

HELYI TANTERV

 

  1.       A választott kerettanterv megnevezése, s általa meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások
  2.      Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
  3. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
  4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
  5.      A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, magatartásának, szorgalmának minősítési elve
  6. Csoportbontások szervezésének elvei
  7. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
  8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
  9. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
  10.       A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések
  11. Véleményező szervezetek üléséről készített jegyzőkönyvek és jelenléti ívek
  12. Nevelőtestület üléséről készített jegyzőkönyvek és jelenléti ívek

.

I.

intézmény adatai

 

1. Az intézmény neve: Sárszentágotai Általános Iskola

 

3. Az intézmény székhelye: 8126 Sárszentágota Erkel Ferenc út 14-16

                                      Tel: 25/509-439

                                      E-mail:   agotaiskola@freemail.hu

     sarszentagotaiskola@gmail.com

Weboldal: http://agotaiskola.nanoweb.hu/

 

6.  Az intézmény fenntartója: Dunaújvárosi Tankerületi Központ

                                           2400 Dunaújváros Táncsics M. u. 1/a I.em.

                                        Azonosító szám (törzs-szám): 835079

                               Adószám: 15835073-2-07

 

A szakmai száma: 202772

Kelte: 2017.

 

7. Az intézmény vezetője: Gerse Ferenc intézmény vezető

2.  Működés kezdete: 1810

6. Tanulócsoportok száma: 8 általános iskolai osztály évfolyamonként, 1 alsós napközis csoport, 1 felső tanulószobai csoport

7. Iskola alaptevékenysége: általános iskolai nevelés és oktatás

9. Tanulók létszáma: 121 fő

 

II.

helyzetelemzés

 

                                    

1. Személyi feltételek

 

Iskola dolgozói:

   Pedagógusok: tanító                                       5 fő

                             tanár                                      8 fő

         Gazdasági dolgozó:                          -

         Iskolatitkár:                                                 1 fő

         Karbantartó, műszaki dolgozó:                   1 fő

         Kisegítő dolgozó:                                         1 fő

          Közhasznú kisegítő dolgozó                         1 fő

          Megbízási szerződéssel                                 2 fő

 

         Iskola dolgozóinak száma:                         19 fő

 

Pedagógusok szakmai felkészültsége:

 

Iskolánk pedagógusai tanári és tanítói valamint egyetemi diplomával, megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Kémia, rajz /5-8o/, tantárgy tanítását végzi nem szakképesített pedagógus. Kettő vagy több diplomával rendelkező pedagógusok száma: 3 fő. A intézmény vezetője és még egy fő közoktatás vezetői diplomával rendelkezik. Az intézmény pedagógusai a beiskolázási terv szerint végzik a kötelező továbbképzésen való részvételt. Emellett pedagógiai szakmai napokon is részt vesznek. A tanító, tanár kollektíva szakmailag felkészült, akik elhivatottságot éreznek a pálya iránt, és arra, hogy tanulóik magas színvonalú oktatásban részesüljenek. A viszonylag kis létszámú osztályok lehetővé teszik, hogy tanár-diákviszonyt a segítő szándék, a kölcsönös bizalom és egy barátságos légkör jellemezze.

 

2. Tárgyi feltételek

 

2007-ben az intézmény új hat tantermes épületrésszel bővült. Így iskolánk 9 tanteremmel - ebből 6 szaktanterem- egy technika műhellyel, tornaszobával, 3 szertárral, könyvtárral, tanári szobával, igazgatói szobával, vizes blokkal rendelkezik.

A szaktantermek oktatástechnikai eszközökkel megfelelően ellátottak.

Az elmúlt években az intézmény bútorzatát, az oktatástechnikai, szemléltető eszközeit számítástechnikai berendezéseit pályázat útján szereztük be.

 

3. Pedagógiai munkánk hatékonysága

 

Egy oktatási intézmény eredményessége nagymértékben függ a tanulmányi versenyeken elért eredményektől, valamint a tovább tanulók iskolaválasztásától. A végzős 8. osztály fele tanul tovább szakgimnáziumban, fele pedig szakközépiskolában. 4 és 6 osztályos gimnáziumba 1-2 fő megy tovább.

Az országos kompetenciamérés eredményeit tekintve valamennyi mérésen résztvevő osztályra jellemző, hogy a hasonló iskolák átlagától nem maradunk el néhány esetben meg is haladjuk azt.

A kiemelkedő képességű tanulókat tanulmányi versenyekre is benevezzük.

Minden tanulónknak, aki arra érdemes, megadjuk a versenyzés lehetőségét, biztosítjuk számukra a felkészülést, valamint a versenyen való részvétel feltételeit.

 

A tanulók 100 %-a tovább tanul évek óta, és többségében elvégzik a választott iskolai képzést. A tovább tanulók területi megoszlása alapján a többség Székesfehérvárt választja. 1-2 fő a sárbogárdi gimnáziumba megy. Néha előfordul megyén kívüli választás is.

4. Iskolai munka irányítása

 

Az intézmény vezetője és munkaközösség vezetők feladata – szakmai irányítás, ellenőrzés. Emellett gazdasági, munkaügyi és jelentős adminisztrációs feladatot végeznek.

 

          Iskolavezetőség

  • Igazgató,
  • igazgató helyettes,
  • felsős munkaközösség vezető,
  • alsós munkaközösség vezető,
  • diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus.

Az iskola igazgatója a tanulókat, dolgozókat érintő kérdésben kikéri az iskolavezetőség véleményét.

 

Nevelőtestület

Legfőbb döntéshozó szerv.

A dolgozók, tanulók többségét érintő, az intézmény működésére vonatkozó, meghatározó kérdésekben döntésre jogosult testület.

Rendszeresen ülésezik – havonta, - vagy szükség szerint.

 

Szülői Szervezet

A tanulók szülei által alakított önálló választási, döntéssel bíró szervezet. Munkáját az iskolai munkaterv, eseménynaptár alapján végzi. Elsősorban a rendezvények anyagi, személyi feltételeinek biztosítását végzik. Bevételeiből adományoznak a tanulóknak és az intézménynek is.

 

5. Sárszentágotai Általános Iskola GYermekiért egyesület

 

2004-ben alapított egyesületet a pedagógusok és a szülői szervezet hozta létre. Célja az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő képességfejlesztés, ismeretszerzés támogatása, kulturális tevékenység, táborozás, sport támogatása, szabadidő szervezése.

 

6. jövő

 

A gyermek születés szám a településen biztosítja, hogy az intézménybe a következő 5 évben több mint 100 sárszentágotai tanuló járjon. A szomszédos településről, Sárkeresztúrról kb. 20 bejáró tanulóval számolunk. Az intézmény jelentős pedagógus személyi változásokra az elkövetkező években nem számít. Az új és a régi iskola tantermei, irodákkal, szertárakkal, aulával biztosítja a tanítás, nevelés feltételeit.

 

III.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, ÉRTÉKEI, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

  

Általános érvényű előírások:

  •  Nkt. 2011. évi CXC. törvény 26.§ (1)-(5)

Részletes szabályozás:

  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet
  •  és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.

 

ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLJAINK:

Intézményünk elsődleges feladatának tekinti a kerettantervekben foglalt alapozó jellegű feladatok teljesítését.

Feladatunk: az egész személyiség, értelem, érzelem, fizikum, jellem harmonikus fejlesztése. Az állandó önművelés, önnevelés igényének megalapozása, kreatív, alkotó egyéniség kialakítása, képességek sokoldalú fejlesztése. Hangsúlyt helyezünk az esélyegyenlőségre a tudás megszerzésében. Támaszkodunk a családi és óvodai nevelés eredményeire. Hangsúlyt helyezünk a pályaorientációra (a továbbtanulás előkészítésére).

Fontos szempontnak tartjuk intézményünk nyitottságát. Az iskola használja fel és értelmezze a tanulóknak az iskolán kívül szerzett különféle forrásokból származó ismereteit, tapasztalatait. Teremtsen kapcsolatot más intézményekkel: iskolákkal, művészeti iskolákkal, egyházakkal. Vonja be a szülőket és más erre alkalmas érdeklődőket pedagógiai munkájába (közös kirándulás, nyíltnap).

Célunk: nevelőtestületünk pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása.

Ennek érdekében továbbképzéseken, tanfolyamokon veszünk részt, vagy helyben szervezünk bemutató órákat. Működtetünk szakmai munkaközösségeket.

 

kiemelt nevelési célok

  1. Értelmi nevelés
  2. Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés
  3. Nemzeti öntudat, hazafiságra nevelés
  4. Esztétikai nevelés
  5. Testi és lelki egészségre nevelés

 

1.Értelmi nevelés

A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása és az alapvető ismeretek elsajátítása a tanulókkal az értelmi szintjüknek megfelelő differenciálással is történhet. Pl.: csoportbontással (német, számítástechnika).

Fontos szerepet kap a művelődés, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, a tanulás helyes technikájának megalapozása.

A tanuló a művelődési anyagot összefüggéseiben lássa, képes legyen azt rendszerezni, ismereteit felhasználni.

 

2.Erkölcsi nevelés

  • Az alapvető erkölcsi normák megismertetése, erősítése. (Támaszkodva a családi nevelésre, etika, hittan és erkölcstan órai nevelésre)
  • Értékrendszer fejlesztése
  • Tisztelet az ember iránt! (egymás iránt, felnőttek iránt, köszönés, egymás segítése)
  • A becsület előtérbe helyezése
  • A munka tisztelete, a munkafegyelem fontossága
  • A kötelességtudat kialakítása és fejlesztése
  • A tanuló a másik nem iránti érdeklődését megfelelő módon fejezze ki. Legyen figyelmes és udvarias.
  • A véleménynyilvánítás kultúrájának kialakítása (tanórán, szünetben, iskolán kívül, internetezés közben)

 

3.Nemzeti öntudat, hazafiságra nevelés

A magyarságtudat erősítése, népünk történetének, kultúrájának megismertetése, annak beágyazása Európa és a világ fejlődésének folyamatába. Községünk történetének megismerése, helyi hagyományok ápolása. A demokratizmus fogalmának megismertetése. A közéletiség gyakorlása a diákfórumokon keresztül. Hangsúlyozzuk, hogy a demokrácia fogalmához nemcsak jogok, de kötelességek is tartoznak.

 

4.Esztétikai nevelés

A tanulóknak legyen megfelelő esztétikai érzéke, ízlése. Vegyék észre és értékeljék a szépet környezetükben. Igényesek legyenek a tisztaságra, testük, ruházatuk, otthonuk, iskolájuk gondozottságára. Óvják ezeket. Tudják megkülönböztetni az esztétikailag értékest és értéktelent. Ennek alapján fejlődjön fantáziájuk, érzelemviláguk.

Iskolánk, szép belső tere pozitív környezetet jelent tanulóinknak, fejlesztve esztétikai igényességüket.

 

5.Testi és lelki egészségre nevelés

Az iskola feladata a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása (tornaszoba, világos, tiszta tantermek, aula, játszóudvar).

A tanulók fizikai és pszichikai edzettségének fokozása, testi és szellemi teherbíró képességének fejlesztése, a rendszeres testedzés lehetőségének biztosításával.

A testnevelés órák mellett sportkör, sportszakkör, gyógytestnevelés biztosítja a mindennapi testnevelés feltételeit.

A tanuló ismerje meg a helyes táplálkozási szokásokat, az alapvető higiéniai szabályokat.

Kulturáltan étkezzen, tartózkodjon az alkoholfogyasztástól, a dohányzástól, a drogok használatától. Öltözködése legyen célszerű, ízléses.

 

A NEVELÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI

 

A, tanórán:

Minden pedagógus törekedjen a szaktárgya tanításában rejlő nevelési lehetőségek kihasználására. Tudatosítsa a tanulás fontosságát: lássa be a tanuló, hogy ezzel felkészül a továbbtanulásra és a mindennapi életre.

Célunk, hogy a tanulók a tantárgyak ismeretanyagát a tanítási órákon sajátítsák el; a szabadon választható órakeret felhasználásában elsődleges cél a jobb képességű tanulók fejlődésének biztosítása és a lemaradó tanulók folyamatos felzárkóztatása.

További célunk, hogy tanulóink kooperatív módon képesek legyenek együttműködni a kognitív ismeretszerzés során. Törekednünk kell integrált SNI-s tanulóink beilleszkedésének segítésére.

 

B, Az osztályok közösségi programjai:

A tanórán kívüli programok lehetőséget adnak nevelési céljaink megvalósítására, melyeknek főbb színterei az osztályprogramok lehetnek. Pl. gyalog- és kerékpártúrák a természetszeretetre és az egészséges életmódra nevelnek. A tanulmányi kirándulások hazánk főbb tájainak, kulturális örökségünk megismerésére adnak lehetőséget. A színházlátogatásokkal a tanulók kulturált viselkedésére és esztétikai érzékére kívánunk hatni.

A hagyománnyá váló születés- és névnapok megünneplése erősíti a tanulók egymás iránti tiszteletét.

 

C, Iskolai programok, hagyományok

Célunk, hogy iskolánk tanulói egy közösséghez tartozónak érezzék magukat. Ennek érdekében hagyománnyá vált programokat rendezünk.

-  Műsoros est 5-8 osztály

 - December 6. – Iskolai Mikulás

-  Karácsonyváró ajándékkészítés a szülőknek, hozzátartozóknak

 - Húsvétváró ajándékkészítés a szülőknek, hozzátartozóknak

- Magyar kultúra napja szavalóverseny-5-8 osztály, rajzpályázat

- Tavaszi szavalóverseny 1-4 osztály

- Uniós vetélkedő 5-8 osztály

- Egészség délután

- Diákönkormányzati nap: játék, sport, vetélkedők

· Iskolai kirándulás

Tavasszal közös iskolai buszos és gyalogos kirándulás környékünk természeti kincsekben bővelkedő tájára

· Farsangi felvonulás

         Jelmezes, műsoros vidám iskolai rendezvény

· Nemzeti ünnepek

         Műsorral, koszorúzással, emlékezünk meg  március 15-én,

                                                                           október  6-án,

                                                                           október 23-án.

         Igény szerint a községi ünnepélyen is előadjuk műsorunkat

· Karácsonyi műsor

    2.3. osztályosok adják elő

· Anyák napja

    Osztály szülői értekezleten köszöntik szüleiket a tanulók 1-4 osztályok

 

D, Az iskolák közötti programok:

Fontosnak tartjuk iskolánk nyitottságát más intézmények felé, hogy tapasztalatokat szerezzünk, vagy adjuk át az oktató-nevelő munka érdekében. Lehetőséget teremtünk, hogy tanulóink összemérhessék tudásukat, ügyességüket más iskolák tanulóival. Ennek színterei környező települések iskoláival való együttműködés. Részt veszünk körzeti és megyei sport- és tanulmányi versenyeken.

 

E, Nyári táborozás:

Minden nyáron iskolánk tanulóinak tábort szervezünk a Balaton partjára, hogy hasznosan töltsék el a szünidőt, megismerjék hazánk szép tájait, nevezetességeit.

 

 IV. ISKOLÁNKBAN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÁLTAL FEJLESZTETT KOMPETENCIÁK

 

A Sárszentágotai Általános Iskolában a tanulók kulcskompetenciáját fejlesztjük az oktatott tantárgyakban:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

  • kommunikáció
  • írott, olvasott, hallott szöveg megfelelő értése
  • segédeszközök használata (könyvek, CD-k, CD ROM-ok, internet)
  • információk gyűjtése – elrendezése
  • különféle típusú szövegek felhasználása, alkotása
  • egyéni és csoportmunka során megfelelő figyelem kialakítása, (tolerancia, együttműködési szándék)
  • saját vélemény kialakítása – összevetése mások véleményével (kritikus, építő jellegű párbeszéd)
  • nyitottság, érdeklődés, fogékonyság (egész életen át tartó tanulás)
  • megfelelő íráskép

TÖRTÉNELEM

  • Nemzettudat, közösségi összetartás erősítése
  • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra (európai sokféleség – kulturális/nemzetiségi identitás) erősítése
  • Aktív állampolgárságra nevelés, demokráciára nevelés
  • Gondolkodás – problémamegoldás fejlesztése
  • Permanens tanulás
  • Egyszerű és bonyolult összefüggések megértése, transzformálása, alkalmazása új szituációkban.
  • Topográfiai ismeretek alkalmazása
  • A modern társadalomban, gazdasági világban történő eligazodás

NÉMET /vagy más idegen nyelv/

  • Fogalmak, gondolatok, tények megértése, kifejezése
  • Közvetítés képessége
  • A 4 dimenzió készségei – írás-olvasás – hallott szöveg értése – beszéd
  • Kulturális sokféleség
  • Kultúrák közötti kommunikáció
  • Kitartó tanulás megszervezése egyénileg és csoportban
  • Folyamatos tanulásra felkészítő készségek, (együttműködési készség – szerepjáték –kooperatív tanulás
  • Tolerancia

FÖLDRAJZ

  • Szemléleti és logikai térképolvasás, távolságmérés a térképen, földrajzi fokhálózat gyakorlati alkalmazása
  • Tematikus térképek és éghajlati diagramok elemzése
  • Gazdasági adatok értelmezése
  • Önálló ismeretszerzés
  • Lexikonok, szakirodalom, internet, médiák használata az ismeretszerzésben

BIOLÓGIA

  • Önálló feladatmegoldás és ismeretszerzés
  • Megfigyelések, vizsgálatok, egyszerű kísérletek elvégzése
  • Nyomtatott és elektronikus információhordozók használata
  • Csoportosító és rendszerező képesség
  • Grafikonok értelmezése
  • Mikroszkóp elemi szintű használata
  • Tanult fajok felismerése

KÉMIA

  • Hasonlóság – különbség megállapítása, táblázatba foglalása, csoportosítás, következtetések és általánosítások
  • Oki összefüggések, leíró és elemzőkészség, logikai képességek
  • Szakirodalom, internet használata
  • Modellezés, egyszerű kísérletek balesetmentes elvégzése
  • Anyagismeret, veszélyes anyagok és használatuk – balesetvédelmi ismeretek
  • Kémia jelek felismerése, használata

MATEMATIKA

  • Számolási készség fejlesztése (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek)
  • Helyes tanulási szokások kialakítása (a tankönyv, a munkafüzet, a kislexikon helyes használata; helyes füzetvezetés). Helyes időbeosztás
  • Értő, elemző olvasás fejlesztése elsődlegesen a szöveges feladatok megoldása során
  • Képesség és hajlandóság az együttműködésre, konfliktuskezelés, segítőkészség, felelősségérzet, a másság elfogadása, előítéletek elutasítása, kooperatív munkavégzés (páros munka, kiscsoportos foglalkozások)
  • A tapasztalatból (pénzhasználat, a testek tulajdonságainak vizsgálatában, a felszín és a térfogat számításában, terület, kerület,) kiinduló önálló ismeretszerzés, illetve az önálló gondolkodás igényének alakítása.
  • Térszemlélet, megfigyelőképesség, képi problémameglátó képesség fejlesztése.
  • Geometriai eszközök (körző, vonalzók) helyes használata
  • Következtetési képesség fejlesztése. Induktív és deduktív következtetések. Modellalkotás (grafikonok, képletek)
  • Problémaérzékenység, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, kezdeményezőképesség, összefüggéslátás, pontosság. Kreativitás. Rendszerező képesség.
  • A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban.
  • A tanultak alkalmazása a mindennapi gyakorlatban (hőmérséklet-mérés, adósság- készpénz, elmozdulások, tengerszinthez viszonyított mélység, magasság).

INFORMATIKA

  • számítógép kezelése
  • valós és virtuális világ megkülönböztetése
  • szövegszerkesztés, adatbázisok, táblázatok
  • matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége
  • mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése
  • az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, feldolgozása, bemutatása és cseréje, internet, e-mail
  • a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés készségének és képességének fejlesztés

         FIZIKA

  • Matematikai ismeretek mélyítése és kiegészítése (pl. mértékegységek). A fizikában megszerzett ismeretek alkalmazása, azok matematikai megfogalmazása, mint képletekkel történő leírás, majd matematikai műveletek elvégzése, mennyiségi viszonyok érzékeltetése, nagyságrendek szerepe (elemi töltés), jelentősége.
  • Értő, elemző olvasás fejlesztése fizikai jellegű feladatok megoldásához
  • Helyes tanulási szokások kialakítása (a tankönyv, a munkafüzet, a kislexikon helyes használata; helyes füzetvezetés). Helyes időbeosztás. A probléma megértése, a jelenség elképzelése, a megoldáshoz szükséges fizikai ismeretek megkeresése, a lényeges információk kigyűjtése, rendszerezése, esetleg ábra készítése.
  • Önálló tanulási képességek, kezdeményezőképesség fejlesztése – kiselőadások, önálló kísérletek bemutatása
  • Képesség és hajlandóság az együttműködésre, konfliktuskezelés, segítőkészség, felelősségérzet, a másság elfogadása, előítéletek elutasítása, kooperatív munkavégzés (tanulókísérletek)
  • Ökológiai kompetenciák fejlesztése (energia-, vízgazdálkodás, zaj, hőhatás, szemétmennyiség,)
  • Balesetvédelmi szabályok megismerése és betartás

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK

  •  (Lásd: VIII. fejezetben)    

RAJZ – VIZUÁLIS KULTÚRA

  • Esztétikai művészeti tudatosság,
  • Esztétikai kifejezőképesség,
  • Helyi, nemzeti és egyetemes kulturális örökség ismerete, alkalmazása,
  • Főbb művészeti alkotások értő ismerete
  • Művészi önkifejezés,
  • Nyitottság és érdeklődés a kultúra értékei iránt.

HON- ÉS NÉPISMERET

  • A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának megismerése
  • A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának megőrzése
  • A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának ápolása
  • A tanulók ön – és világszemlélete, világképe
  • Ítélőképesség, esztétikai, erkölcsi és történeti érzék
  • Kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás
  • Alkotóképesség, képzelet, emlékezet fejlesztés
  • Ismeret-, adat-, információ-gyűjtés, célszerű, gondos elrendezés
  • Szolidaritás, szociális érzékenység, együttműködés, empátia, kooperációs készségek

         ÉNEK-ZENE

  • Zenei műveltség - megalapozás
  • Zenei készségek (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység)
  • Alapfokú zenei olvasás és írás
  • Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség
  • Zenei műszavak, jelentésük
  • Főbb zenei stílusok sajátosságai, a zeneirodalom nagy korszakai
  • Népünk zenéje
  • A zene történetének és a zeneirodalomnak nagy egyéniségei
  • Rendszeres zenehallgatásra nevelés
  • Az értékes zene megszerettetése
  • Társművészetek iránti nyitottság

         TESTNEVELÉS

  • Fizikai állóképesség fejlesztése
  • Mozgáskoordináció fejlesztése
  • Labdás ügyesség fejlesztése játék során
  • Társ mozgásának folyamatos kontrolálása
  • Segítségnyújtás pontos végrehajtása
  • Egyensúlyi helyzet biztonságának fejlesztése
  • Nehézségek tudatos, bátor leküzdése küzdőgyakorlatokban
  • Figyelem összpontosítása: ugrások, dobások, torna- és játék során
  • Játékszabályok ismerete és alkalmazása
  • Akaraterő fejlesztése

 

NEVELÉSI MÓDSZEREK

 

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

  1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
  2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.      

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

 

 

 

1. szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

 

 

  • követelés
  • gyakoroltatás
  • segítségadás
  • ellenőrzés
  • ösztönzés
  • a tanulói közösség tevékenységének megszervezése
  • közös (közelebbi, vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása
  • hagyományok kialakítása
  • követelés
  • ellenőrzés
  • ösztönzés

 

 

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

  • elbeszélés
  • tények és jelenségek bemutatása
  • műalkotások bemutatása
  • a nevelő személyes példamutatása
  • a nevelő részvétele a tanulói közösség megszervezésében
  • a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

 

 

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

  • magyarázat, beszélgetés
  • a tanulók önálló elemző munkája
  • felvilágosítás a betartandó magatartási normákról
  • vita

 

V.

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

pedagógiai feladatok

 

A nevelésközpontú iskola célja a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. A személyiségfejlesztő oktatáshoz figyelembe kell vennünk a tanulók életkori sajátosságait, a társadalom igényeit, az iskola céljait.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez.

A pedagógiai munkánk akkor lesz eredményes, ha:

  • teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának;
  • ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat;
  • ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

 

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS AZ OKTATÓ MUNKÁBAN:

 

Az óra menete és a tananyag lehetőséget ad a személyiségfejlesztésre.

Iskolánk állandóan megújuló, szépülő környezete segíti oktató munkánk hatékonyságát és tanulóink ízlésének fejlesztését.

Korszerű pedagógiai módszerekkel alakítjuk tanulóink személyiségét: (pl. csoportfoglalkozás, differenciálás, számítógépes feldolgozás, digitális tábla célszerű használata stb.)

Többek között az önfejlesztést, kreativitást, az empátiát, toleranciát, a másság elfogadását.

 

TANÁR – DIÁK KAPCSOLAT:

 

A pedagógus személyisége meghatározó a tanár - diák kapcsolat kialakításában. Megjelenése, viselkedése, ízlést formál, példát mutat. Iskolánk pedagógusai arra törekszenek, hogy a tanár – diák viszony nyílt és őszinte legyen. Nem a tekintélyelv, a megtorló szigor, hanem a segítőkészség, a türelem, a jókedv jellemezze pedagógusaink tanulóinkhoz fűződő viszonyát.

Diákjainkat pedig arra neveljük, hogy tanáraikhoz és társaikhoz fűződő kapcsolatuk nyílt, őszinte, udvarias, toleráns, segítőkész legyen.

A tanár – diák közötti jó viszonyt erősítheti a szülőkkel való partneri kapcsolat.

 

AZ ISKOLAI MUNKA HANGULATA:

 

A fokozódó tanulói agresszivitás viselkedés megfékezése, a tanulók mozgásigényének kielégítése érdekében az iskola parkja a tanulók rendelkezésére áll, mely rendezett, gondozott padokkal ellátott. Ebben a környezetben a tanulók kulturáltan tudják eltölteni a szüneteket.   Elképzelésünk megvalósításában a szülők társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással támogattak. Az óraközi szünetekben és a délután folyamán használható környezet alkalmas a pozitív személyiségjegyek kialakítására és fejlesztésére (önfegyelem, akarat, tolerancia, udvariasság, közösségfejlesztés, társakkal való együttműködés, felszabadultság, jó hangulat)

Iskolánk teret ad a színes iskolai életnek közösen szervezett programjaival (közös iskolai kirándulás, osztálykirándulások, tanulmányi- és sportversenyek, iskolai és községi ünnepélyek, megemlékezések, szabadidős programok.

Pedagógiai munkánk személyiségfejlesztő feladata, hogy olyan EGYÉNISÉGEKET neveljünk, akik képesek önálló döntéseket hozni, s az élet minden területén megállják helyüket. Ismerjék a hagyományokat, de mindig újat akaró, a világ dolgaiba soha bele nem nyugvó, mindig előre tekintő emberekké váljanak. Magatartásuk és viselkedésük az erkölcsi normáknak megfelelő legyen.

VI.

Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

 

  • Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával);
  • mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);
  • a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok stb.);

 

A/ EGÉSZSÉGNEVELÉSI FELADATOK

 

1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP

   AZ ISKOLA HELYE, ÉPÜLETE

 

         Iskolánk egyik része kb 200 éve másik része kb 100 éve harmadik épülete 7 évvel ezelőtt épült. A tanulók 70%-a az új épületrészbe jár. Az épületeket körülvevő udvar park rendezett, megfelelő nagyságú.                                  Az épület és környezete tehát indokolja, hogy szinte minden évben elvégezzünk olyan teendőket, melyek kellemesebbé, otthonosabbá teszik a mindennapi iskolai életet. Az iskola helye a településen befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit.

         A tantermek tágasak, világosak, jól szellőztethetők, bútorzatuk az életkori sajátosságoknak megfelelő. A világosítás és a fűtés korszerűsítése az egész iskolában megtörtént.  A folyosók világosak, elég tágasak, biztosítják a balesetmentes közlekedést. A mellékhelyiségek, vizesblokkok korszerűsítése folyamatosan történik /csapok, WC-k karbantartása, cseréje/. A szaktantermek szemléltető anyagát évek óta pályázati forrásokból korszerűsítettük.

         Az iskolához tartozik két tágas, árnyékos, befüvesített udvar, melyeken a tanulók az óraközi szünetekben és délután szabadidős foglalkozásokon tartózkodnak. Sport-és játékeszközök biztosítják az aktív kikapcsolódást a friss levegőn.

 

2. ERŐFORRÁSOK

 

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

 

NEM ANYAGI ERŐFORRÁSOK

 

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.  Az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósul meg.

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra.

Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a tanulmányi sétáknak, túráknak, kirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt, a tanórán kívüli programokra a szülőket is meghívjuk.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Folyamatosan gyűjtjük a portán kihelyezett tárolóban a hulladéknak számító elhasznált palackokat, papírt.  Gyűjtünk továbbá elemeket, elektromos hulladékot.

 

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a múzeumok, állatkertek, és természetvédelmi területek, ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

 

ANYAGI ERŐFORRÁSOK

 

Saját erőforrások

Költségvetés. A környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlásra, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítására, jutalmazására szükséges keretet biztosítani kell.

Egyesület. Iskolánk egyesülete is támogatja az ez irányú kirándulásokat, versenyeket.

 

Külső erőforrások

Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatói feladat. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében.

 

3. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK

 

  1. Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

  • ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
  • a fenntartható fejlődés;
  • a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;
  • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
  • alapvető emberi szükségletek;
  • emberi jogok;
  • demokrácia;
  • elővigyázatosság;
  • biológiai és társadalmi sokféleség;

 

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

 

  • a környezettudatos magatartást és életvitelt;
  • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
  • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;
  • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
  • a rendszerszemléletet;
  • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
  • az egészséges életmód igényét, sajátítsák el az ehhez vezető technikákat, módszereket.

 

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása:

  • alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
  • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
  • szintetizálás és analizálás;
  • problémaérzékenység, integrált megközelítés;
  • kreativitás;
  • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
  • vitakészség, kritikus véleményalkotás;
  • kommunikáció, média használat;
  • konfliktuskezelés és megoldás;
  • állampolgári részvétel és cselekvés;
  • értékelés és mérlegelés készsége.

 

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.  A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mind ezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Ezért a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Egyre bővül azonban a kör.

Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

 

2. Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

 

Hagyományok ápolása:

  • iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára (tavaszi iskolai kirándulás);
  • nyári táborok szervezése és lebonyolítása;
  • drog-prevenciós program;
  • osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

 

Szaktárgyi célok:

  • a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei, megtanítani őket a szelektív hulladékkezelésre);
  • a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon, kooperatív tanulási módszerek (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
  • interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
  • tanórán kívüli foglalkozások szervezése;
  • természetvédelmi versenyekre felkészítés;
  • multimédiás módszerek alkalmazása tanórákon;
  • a számítógép felhasználása a tanórákon.

 

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

 

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

 

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink:

  • táborok, tanulmányi kirándulások, versenyek,
  • kézműves foglalkozások
  • pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés
  • modellezés;
  • múzeumlátogatás, nemzeti park
  • versenyek;
  • szakkörök;
  • iskolazöldítés; szűkebb és tágabb környezet takarítása, virágosítása
  • DÖK-nap;

 

4. Módszerek

 

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza.

  • kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;
  • játékok;
  • modellezés;
  • riportmódszer;
  • projektmódszer;
  • terepgyakorlati módszerek;
  • kreatív tevékenység;
  • közösségépítés;
  • művészi kifejezés

5. Taneszközök

 

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza.

 

  1. Iskolai környezet (Lásd a helyzetelemzésnél)

 

7. Kommunikáció

 

Iskolán belüli kommunikáció formái

 

  • kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel: prezentáció
  • házi dolgozat készítése;
  • poszterek készítése és bemutatása;
  • faliújságon közölt információk készítése;
  • szórólapok készítése;
  • kiállítások, tárlatok
  • iskolarádió

 

Iskolán kívüli kommunikáció formái

 

  • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból: internetes forrásokból
  • környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;
  • környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
  • a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

 

8. Minőségfejlesztés

 

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.

 

9. Pedagógus-továbbképzés

 

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. A tantestület továbbképzésének megtervezésekor külön figyelmet fordítunk arra, hogy abban legalább egy kolléga részt vegyen - lehetőség szerint - környezeti nevelési tanári továbbképzésen.

 

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

  1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
    • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
    • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat,
    • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

- táplálkozás,
- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

         - az aktív életmód, a sport,
         - a személyes higiénia,
         - a szexuális fejlődés

  1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
  2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
  • a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon, az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások, úszásoktatás,
  • az egészségtan tantárgy a hatodik és nyolcadik évfolyamon és osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek,
  • az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre,
  • az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:

 - félévente egy alkalommal az ötödik – nyolcadik évfolyamon    

    egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

                   - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának   

                      megszervezéséhez.

VII.

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

 

         Életünket kisebb-nagyobb közösségekben töltjük, ezért fontosnak tartjuk, hogy az egyén megtanulja a közösségi élet szabályait, a közös célokért való tevékenységet, ill. egyéni érdekei összehangolását a közösségi érdekekkel.

Feladatunk az egész személyiség, az értelem, az érzelem, fizikum, jellem, közösségi tudat harmonikus fejlesztése.

         A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Az általános iskolai oktatásban több területen van mód e célok megvalósítására:

  1. A hon- és népismeret
  2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz
  3. Környezeti nevelés
  4. Kommunikációs kultúra

Mindezek megvalósításának színterei a közös iskolai osztály, ill. szűkebb csoportprogramok.

1. Hon- és népismeret

 

Céljaink:

  • A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel!
  • Magyarságtudat erősítése, népünk történetének, kultúrájának megismertetése, annak beágyazása Európa és a világ fejlődésének folyamatába.
  • Lakóhelyünk történetének megismerése, helyi hagyományok ápolása.

 

A Sárszentágotai Általános Iskola is rendelkezik saját hagyományokkal, melyek összetartják a közösséget s a folytonosságot biztosítják. Pl.:

 

  • Nemzeti ünnepeink megünneplése közös iskolai műsor keretében.
  • Részvétel a községi ünnepélyek megszervezésében.
  •  Műveltségi vetélkedők – környező iskolák tanulóinak bevonásával
  • Szavalóversenyek, pályázatok
  • Mikulás-napi ajándékozás
    • Karácsonyváró és Húsvétváró közös ajándékkészítés
  • Karácsonyi műsor összeállítása iskolánk tanulóinak és községünk lakóinak.
  • A farsangi hagyományok keretében karnevál
  • Édesanyák köszöntése ajándékkal, műsorral.
  • Gyermeknap megszervezése.

 

2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Cél:  

  • Kialakítani a közös európai értékekhez való pozitív viszonyt.
  • Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt.
  • Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, szerepét az ország és lakosainak életében.

Ezek megvalósítása érdekében:

  • A tantárgyakhoz kapcsolódva minden pedagógus törekszik az európai értékek bemutatására, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségének hangsúlyozására.
  • Az német- vagy más idegen nyelv tanítása lehetőséget ad arra, hogy személyes kapcsolatot alakíthassanak ki a gyerekek a táborozások.
  • A témához kapcsolódó iskolai és egyéb szintű vetélkedőkön való aktív részvétel.
  • Osztályfőnöki órák keretében más népek kultúrájával való ismerkedés mesék, történetek, képek, fotók segítségével.

 

3.Környezeti nevelés

Napjainkban a környezethez való viszonyulás egyik legfontosabb kérdés a felgyorsuló ipari, gazdasági fejlődés miatt. A természeti környezet elemeiben (talaj, víz, levegő, élővilág) végbemenő kedvezőtlen változások az élet fennmaradását veszélyeztetik.

A környezetet az emberi tevékenységből származó káros hatások ellen meg kell védeni, azaz a károk bekövetkezését preventív jellegű intézkedésekkel meg kell akadályozni.

 

Környezeti nevelés átfogó céljai:

  • Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását.
  • A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt.
  • Ismerjék fel a környezet természet- és ember alkotta értékeit, törekedjenek annak megőrzésére!
  • A tanulók ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeiként bolygónkon környezeti válságjelenségek tapasztalhatók!
  • Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába!
  • Életmódjukban a természet tisztelete, felelősségérzet, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá!

 

Ezek megvalósítása érdekében:

  • Szervezünk közös iskolai kirándulásokat környékünk természeti értékeinek megismerésére.
  • Osztálykirándulásokon hazánk távolabbi tájait fedezzük fel.
  • Kerékpártúrák, gyalogtúrák szervezése a környék növényvilágának, állatvilágának megtekintésére, tapasztalatszerzésre.
  • Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, propagálása a mindennapi életben
  • Egészség délután
  • Tisztasági, takarítási akciók az iskola környékének rendben tartására, tanulmányi séták
  • Községi szintű köztisztasági akciókhoz csatlakozunk lehetőség szerint.

 

  1. Kommunikációs kultúra

Az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője a kommunikációs kultúra megfelelő elsajátítása. Középpontban az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés; a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mind ezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják.

 

Céljaink:

  • Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie.
  • Anyanyelvi nevelés
  • Mesterséges közvetítő rendszerek (médiák, számítógép, internet) optimális használatának elsajátítása.
  • Tanulják meg saját véleményeiket, érveiket kulturált módon közölni!
  • Mind ezek megvalósítása érdekében
  • Kisiskoláskortól folyamatos beszédfejlesztés, elsősorban a tanórai kereteken belül, ill. vetélkedők, szakkörök formájában. (Pl.: kommunikációs vetélkedők könyvtári foglalkozások.)
  • Informatikai ismeretek elsajátítása a számítógép segítségével. (információszerzés, internet)
  • Az iskolaújság módot ad arra, hogy gyakorolják az írásbeli kommunikáció lehetőségét, valamint teret biztosítson az iskolán belüli információáramlásnak
  • Szép kiejtési és helyesírási verseny szervezése
  • Meseíró és mesemondó versenyek lebonyolítása igény szerint.
  • Színjátszó előadások, drámajátékok, kommunikációs gyakorlatok alkalmazása
  • A diákönkormányzat teret biztosít a tanulók számára, hogy véleményeiket kinyilváníthassák az iskolai programokkal kapcsolatosan.

Diákönkormányzat:

  • A diákönkormányzat tagjait (5-8 osztályokból 2-2 főt) a tanulók maguk választják titkos szavazással. Minden évben az iskola tanulói a felsős tanulók közül megválasztják a diákönkormányzat elnökét.
  • A diákönkormányzat kéthavonta ülésezik, de fontosabb iskolai programok, problémák miatt rendkívüli gyűlést is hívhat össze. Ezt az elnök, titkár vagy az önkormányzat munkáját segítő tanár kezdeményezheti.
  • Évente egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A közgyűlést az önkormányzat elnöke és az iskola igazgatója közösen kezdeményezi. Ezen gyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek az iskola és a diákönkormányzat vezetéséhez.
  • Véleményt mondhatnak az iskolai programokról, javaslatokat tehetnek.
  • A diákönkormányzat véleményt mondhat a házirendről, versenyek szervezéséről, tanórán kívüli tevékenységekről stb.
  • Dönthet 1 tanítás nélküli munkanapról, diákújság működéséről, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.
  • A helyi hagyományokat folytatva segít a tavaszi kirándulás szervezésében, farsang, mikulás-nap, gyermeknap megrendezésébe

 

VIII.

A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZOSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

 

  1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai
  • A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
  • Heti teljes munka idejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
  • Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
  • Kötött munka idejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
  • A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
  • Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
  • Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
  • A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
  • A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
  • Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
  • A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem
  • gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
  1. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
  • Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
  • A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
  • Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
  • A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
  • Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
  • A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
  • A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
  • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
  • A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
  1. A tehetséges tanulók gondozása
  • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
  • Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
  • Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
  • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
  • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
  1. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
  • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
  • A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
  • A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorállása.
  • A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
  • Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében
  1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
  • Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
  • Szabadidős programok szervezése iskolán belül
  • Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
  • A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
  1. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
  • Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
  • Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
  • Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
  1. Munkafegyelem, a munkához való viszony
  • A munkaköri kötelességek teljesítése.
  • Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
  • Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
  • Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
  1. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
  • Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
  • Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
  • Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
  • Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
  1. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
  • Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
  • Továbbképzéseken való részvétel.
  • A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
  • Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
  1. Az iskolai munka feltételeinek javítása
  • Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
  • Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
  • Az iskolai alapítvány működésének segítése.
  • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
  • Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
  • Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
  1. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
  • Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
  • Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
  • Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

 

  1. Aktív részvétel a tantestület életében
  • A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
  • Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
  • Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
  1. Az iskola képviselete
  • A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
  • Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
  • Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
  • Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
  • Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
  • A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
  • Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
  1. A vezetői feladatok ellátása
  • Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
  • Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
  • A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
  1. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
  • A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
  • Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
  • Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
  • Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

 

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

 

  1. Az osztályfőnök feladatai
  • Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
  • Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
  • Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
  • Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
  • Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
  • Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
  • Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
  • Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
  • Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
  • Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
  • A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
  • Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
  • Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
  • A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
  • Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
  • A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
  • Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
  • Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
  • Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
  • Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
  • Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
  • Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós és eseti betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
  • Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
  • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
  • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
  • A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
  • Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
  • A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
  • Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
  • A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
  • Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
  • Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
  • Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
  • Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
  • Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
  • Felfekteti és vezeti és bizonyítványokat.
  • Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

 

  1. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

 

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

  1. A tanév elején összeállított munkaterv
    • Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
    • Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
    • Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
    • Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
    • Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
    • Az osztály diákközösségének vezetői.
    • Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
  2. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
    • Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
    • Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
    • Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

 

  1. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

 

  • Tanulók száma, ebből leány
  • Állami nevelt (gondozott)
  • Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
  • Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
  • Sajátos nevelési igényű tanuló
  • Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
  • Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul
  • Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
  • Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
  • Más településről bejáró tanuló
  • Nem magyar állampolgár
  • Évfolyamismétlő

 

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

 

  • Tanulók száma
  • Osztályozott tanulók száma és aránya
  • Osztályozatlan tanulók száma és aránya
  • Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
  • Az osztály tanulmányi átlaga
  • Kitűnő tanulók száma és aránya
  • Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
  • Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
  • Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
  • Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
  • Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
  • Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
  • A bukások száma tantárgyanként
  • A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
  • Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
  • Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
  • Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
  • A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
  • Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
  • A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • Továbbtanulás iskolatípusok szerint
  • Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
  • Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
  • Szakközépiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
  • Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

 

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

 

  • Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
  • Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
  • A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
  • Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
  • Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
  • A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
  • A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
  • Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
  • Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
  • Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
  • A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

 

 

  1. Az osztályfőnöki órák témái
    1. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin

 

  • A házirend szabályainak megbeszélése.
  • Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
  • Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
  • Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
  • Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
  • Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
  • A kerékpáros közlekedés szabályai.

 

  1. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák
  • Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.
  • Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.
  • Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.
  • Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
  • Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23 és március 15
  • Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
  • Megemlékezés az iskola történetéről
  • Osztálykirándulás előkészítése.

 

  1. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

 

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE

 

         Az iskolai nevelés legközvetlenebb és leghatékonyabb színtere az osztályfőnök és az osztályközösség nevelőmunkája.

Az osztályfőnök négy éven át tartja kezében osztályát, ismeri a gyerekek korábbi életét, szülői hátterét, egyéni képességeit és tehetségét. Ismeri az osztály közösségi szintjét, hangulatát, formáló erejét. Mindezen ismeretek birtokában igyekszik az osztályfőnök nevelőmunkájában a legtöbbet elérni a gyerekek egyéniségének formálásában. E szép, de nehéz feladat egyik legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra. A foglalkozásoknak, tervezeteknek az évek során lineárisan egymásra épülőnek kell lenniük, ahol a korábban elért eredményekre építjük munkánkat.

Az osztályfőnöki órák legyenek könnyedek, a tanár irányítsa a beszélgetéseket és adjon módot a tanulóknak véleményük őszinte kinyilvánítására. A tanulók véleménye fontos, akkor is, ha nem egyezik az osztályfőnök véleményével.

A pedagógus ne kinyilvánításokkal közölje véleményét, hanem vezesse el a gyerekeket logikusan irányított beszélgetéssel a kívánt célhoz.

Az osztályfőnöki órák témáinak 80 %-át – évi 30 órát – rögzítünk helyi tantervünkben. Ettől az osztályfőnök nem térhet el. Lehetősége van azonban, hogy a fennmaradó 20 %-ot – évi 7 órát – az osztályközösség igényeihez igazodva, egyénileg válassza meg és építse be éves tanmenetébe.

 

         Az osztályfőnöki órákat az alábbi témakörökbe csoportosítjuk:

 

                   1) Közösségi nevelés                        13 óra

                   2) Egészségnevelés                           10 óra

                   3) Pályaválasztás                                3 óra

                   4) Közlekedési ismeretek                   4 óra

                   5) Szabadon felhasználható órák       7 óra

 

Közösségi nevelés:

         E témakörben azok a témák kerülnek megbeszélésre, amelyek a társasági, társadalmi életben szükségesek.

Elindulunk a családtól, amit mi a legfontosabb, biztonságot adó háttérnek tartunk. A stabil családra már lehet iskolai, munkahelyi, lakóhelyi közösséget építeni. Ha ez is megvan, akkor a legmagasabb szintű közösség az ország, a haza, majd Európa és az emberiség elvárásaival ismerkedünk.

Ismerjék meg a tanulók a legfontosabb alapismereteket, szokásokat, ünnepeket, társadalmi elvárásokat, erkölcsi alapelveket.

Ezek megismerésén túl képesek legyenek életüket tudatosan ezekhez igazítva értelmesen élni. A legmagasabb cél, amit megfogalmazunk magunkkal szemben, hogy ne csak képesek legyenek, hanem akarjanak is ezeknek megfelelve élni.

 

Egészségnevelés:

A tartalmas emberi élet alapfeltétele az egészség. A genetikai okokon túl nagy szerepünk és felelősségünk van saját egészségünk alakításában. Az ehhez szükséges ismereteket a lehető legkorábban meg kell ismertetnünk tanítványainkkal Súlyosan egészségromboló szokások és szenvedélyek leselkednek a fiatalokra. Az ezek elleni harc egyik legfontosabb nevelési célunk. Lehetőség szerint be kell kapcsolódnunk iskolai és osztályszinten különböző központi programokba. Az osztályfőnököknek részt kell venniük továbbképzéseken, hogy ismereteiket korszerűsítsék. Segítségül kell hívnunk szakembereket (orvost, iskolarendőrt) és a médiát (TV, video).

A probléma súlya megköveteli a felelős szakemberek összefogását.

A kérdés fontosságát jelzi, hogy a törvény kötelezően legalább évi 10 órát ír elő megtárgyalni e témakörben.

 

Pályaválasztás:

         Az osztályfőnök feladata, hogy folyamatosan, ötödik osztálytól megismertesse tanítványaival a legfontosabb szakmákat, hivatásokat. Tudniuk kell a tanulóknak a tovább tanulás és pályaválasztás alapelveit, alapismereteit. Folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat a különböző középiskolák elvárásairól.

Feladatunk a szülők megfelelő tájékoztatása is.

Közlekedési ismeretek:

Tapasztalatunk, hogy a gyerekek nem ismerik megfelelően a közlekedési szabályokat, és amelyeket ismerik, azokat gyakran nem tartják be. Meggyőződésünk, hogy a közlekedési ismereteket korán, a közlekedési morál alapjainak alakításával együtt kell megtanítanunk. A kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítása minden tanulónknak szükséges és fontos. Minél többet megismernek a KRESZ szabályai közül, annál biztonságosabban vehetnek részt tanítványaink a közúti közlekedésben. A közlekedési ismeretek óráit egy tömbben kell megtartani.

  1. osztály – 37 óra

 

Közösségi nevelés

  1. Felső tagozatosok lettünk.
  2. A család – szülők, nagyszülők és gyerekek közössége.
  3. A barátság.
  4. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv.
  5. Az eredményes tanulás.
  6. Igazmondás – füllentés, hazugság.
  7. Karácsonyra készülünk.
  8. Igazság és igazságtalanság.
  9. Bátorság és gyávaság.
  10. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc.
  11. Tisztelettudás – neveletlenség
  12. Szorgalom és lustaság
  13. Becsület és becstelenség

 

Egészségnevelés:

  1. Egészséges napirend, heti rend.
  2. Környezetünk tisztasága, védelme.
  3. Tisztálkodási szokások.
  4. Az egészséges táplálkozás.
  5. A dohányzás ártalmai.
  6. A drogfogyasztás veszélyei.
  7. Az alkoholizmusról.
  8. A serdülőkor kezdetének változásai.
  9. A sportolás jelentősége.
  10. Elsősegélynyújtás.

 

Közlekedési ismeretek: (4 óra)

  1. Járművek az úton.
  2. A közlekedés alapszabályai.
  3. A kerékpárral az úton.
  4. A gyalogos közlekedés szabályai.

 

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra)

  1. Fontosabb szakmák megismerése.
  2. Fontosabb hivatások megismerése.
  3. Fizikai és szellemi munka.

 

Szabadon felhasználható órák száma: 7 óra

 

6. osztály – 37 óra

 

Közösségi nevelés:

  1. A tanév céljai, közösségi programok.
  2. Fiúk-lányok kapcsolata.
  3. Illemszabályok. Vendégfogadás, színházban, társaságban.
  4. Lakásunk kultúrája. Ilyen a szobám.
  5. A családunk és rokonaink.
  6. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv.
  7. Karácsonyra készülünk.
  8. Miért tanulsz? Hogyan tanulsz? És mennyit?
  9. Szabadidő. Hobby.
  10. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc.
  11. A munkáról.
  12. Húsvét. Szokások, hagyományok.
  13. Ilyen az osztályom. Helyem az osztályban.

 

Egészségnevelés:

  1. Ép testben ép lélek.
  2. Öltözz kényelmesen, egészségesen!
  3. Mozgásszervek egészsége.
  4. A dohányzás ártalmai.
  5. A drogfogyasztás veszélyei.
  6. Az alkoholizmusról.
  7. A serdülőkor higiéniai problémái.
  8. Kirándulás és túra a szabadidőben.
  9. Környezetünk tisztasága és védelme.
  10. Elsősegélynyújtás

 

Közlekedési ismeretek: (4 óra)

  1. A közlekedés alapszabályai.
  2. A kerékpáros közlekedés szabályai.
  3. Közlekedési jelzőtáblák.
  4. A gyalogos közlekedés szabályai.

 

 

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra)

  1. Fontosabb szakmák és hivatások megismerése.
  2. A magyarországi iskolarendszer.
  3. Tervek és lehetőségek.

 

Szabadon felhasználható órák száma: 7 óra

 

7. osztály – 37 óra

 

Közösségi nevelés

  1. Kapcsolatok, feladatok a családban
  2. Ki vagyok én? Ki leszek én?
  3. Demokratizmus. Közösségirányítási formák.
  4. Barátság, szeretet, szerelem.
  5. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv.
  6. Az 1956-os Forradalom.
  7. Tisztelet, tolerancia.
  8. Ilyenek a kamaszok.
  9. A haza és népünk iránti szeretet.
  10. Felelősség – felelőtlenség.
  11. A tulajdon tisztelete.
  12. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc.
  13. A hitről, a szépről, a művészetről.

 

Egészségnevelés:

  1. Testápolás, szépségápolás.
  2. A serdülőkor higiéniai problémái.
  3. A dohányzás ártalmai.
  4. A drogfogyasztás veszélyei I.
  5. A drogfogyasztás veszélyei II.
  6. Az alkoholizmusról.
  7. Sport, kirándulás, túra a szabadidőben.
  8. Az egészséges táplálkozás.
  9.  AIDS korunk pestise.
  10. Elsősegélynyújtás.

 

Közlekedési ismeretek: (4 óra)

  1. A közlekedés alapszabályai.
  2. Kerékpárral az úton.
  3. Közlekedési jelzőtáblák.
  4. Közlekedési helyzetek.

 

 

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra)

  1. Szakmák és hivatások megismerése.
  2. Szakiskolák és középiskolák.
  3. Középfokú iskolák követelményei.

 

Szabadon felhasználható órák száma: 7 óra

8. osztály – 37 óra

Közösségi nevelés:

  1. Házasság, gyermekvállalás, családtervezés.
  2. Konfliktusok a családban.
  3. Önkormányzatiság. Községünk vezetése.
  4. Utunk és helyünk az Európai Unióban.
  5. A szerelem. Fiúk-lányok barátsága.
  6. Az erőszak, durvaság, agresszió.
  7. Az 1956-os Forradalom.
  8. Hivatali ügyintézés.
  9. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv.
  10. Háborúk és terrorizmus.
  11. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc.
  12. A munka jogunk és kötelességünk.
  13. A folyamatos művelődés.

 

Egészségnevelés:

  1. A kozmetikumok. Testápolás, szépségápolás.
  2. A divatról. A megjelenés kultúrája.
  3. A serdülőkor higiéniai problémái.
  4. Táplálkozási szokásaink.
  5. Korunk pestise az AIDS.
  6. A dohányzás ártalmairól.
  7. A drogfogyasztás veszélyei I.
  8. A drogfogyasztás veszélyei II.
  9. Az alkoholizmus.
  10. Elsősegélynyújtás.

 

Közlekedési ismertek: (4 óra)

  1. Kerékpárral, az úton.
  2. Utazás tömegközlekedési járművön.
  3. A városi közlekedés.
  4. Hajó, repülő és kompközlekedés.

 

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra)

  1. Szakmák és hivatások megismerése.
  2. Középfokú iskolarendszer felépítése, követelmények.
  3. Felsőfokú iskolarendszer.

IX.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

 

Óvodából iskolába átmenet megkönnyítése:

  • Nagycsoportos óvodások látogatása az iskolában
  • Nagycsoportos óvodások és szüleik látogatása az iskolában az iskolaváró program keretében
  • Leendő tanító hospitálása az óvodai csoportban
  • Óvodai szülői értekezleten az osztálytanító bemutatkozik, ismerteti az iskola elvárásait a leendő elsősök szülei számára. Igyekszik segíteni a szülőket az iskolai életre való felkészítésben
  • Ismerkedés az iskolai környezettel, a házirenddel, az itt dolgozókkal.

 

Alsó tagozatból a felső tagozatba való beilleszkedés segítése fontos pedagógiai feladatunk:

  • A gyermekek megismerésével az osztályfőnökök munkatervükben jelzik a problémás gyerekeket. Feltárják az okokat, s megjelölik a pedagógiai feladatokat.

Magatartási, beilleszkedési nehézségek:

  • viselkedési anomáliák kortársaival, felnőttekkel szemben

     tanórán és tanórán kívül

Tennivalóink:

  • Az osztályfőnök mindig elsőként tudjon a közösségében előforduló   
  • magatartási problémákról

 

  • Az osztályfőnök és az érintett tanuló tisztázza a problémákat
  • Az osztályfőnök kiszabja a büntetést, szükség esetén tájékoztatja az
  • igazgatót és a szülőket

 

  • Eredménytelenség esetén nevelési tanácsadó segítségét kérjük
  • Komolyabb magatartási problémánál a Gyermekjóléti Szolgálattal
  • felvesszük a kapcsolatot, szükség esetén pszichológus segítségét kérjük.
  • Továbbiakban együttműködünk a szolgálattal

 

  • Az osztályfőnök fokozott figyelmet fordít az érintett tanulókra, folyamatos   
  • kapcsolatot tart a tanár kollégákkal is

 

  • Az osztályfőnök ismerje, mely tanulók szorulnak rendszeres
  • gyógyszerszedésre és ennek várható következményeit ismertesse kollégáival

 

X.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

 

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

 

2. Munkánk során kiemelten kezeljük

- a sajátos nevelési igényű;

- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

- a kiemelten tehetséges;

- a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

 

1.Sajátos nevelési igényű tanulók

 

-   Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

-   A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

-   A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

-   Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

-   A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

  • gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
  • az irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,
  • a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
  • a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
  • a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
  • speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
  • képességfejlesztő játékok, eszközök,
  • számítógépek fejlesztő programokkal.

 

 

2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló

   tevékenységek:

 

-   szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-   az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-   felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-   egyéni foglalkozások;

-   képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

-   nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-   az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-   a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-   iskolai sportkör, szakkörök;

-   a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-   szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-   a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-   a szülőkkel való együttműködés;

-   családlátogatások;

-   szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-   szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

3.A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

 

-   az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-   a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

-   egyéni foglalkozások;

-   képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

-   iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

-   az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-   a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-   iskolai sportkör, szakkörök;

-   a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-   szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

 

4.A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

-   képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

-   szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-   az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-   felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-   egyéni foglalkozások;

-   a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

-   nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-   az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-   a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-   iskolai sportkör, szakkörök;

-   a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-   szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-   a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-   a szülőkkel való együttműködés;

-   családlátogatások;

-   szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-   szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

XI.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA- NEVELÉSE

 

Törvényi szabályozók:

  • A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről
  •  A többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
  • A többször módosított 14/119. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról
  • 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
  • 32/2012. EMMI Rendelet

A sajátos nevelési igény gyűjtőfogalom.

 

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló:

aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar).

A sajátos nevelési igényű gyermek számára hatalmas húzóerőt jelenthet, ha egy csoportba járhat egészséges társaival.

Az ép gyermek az együttnevelés során egész életre kiható, meghatározó humán értékek és szociális képességek fejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodik.

Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérült gyermekkel, annál könnyebben és természetesebben alkalmazkodik társához és a vegyes tanulócsoportban adódó helyzetekhez.

Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, észrevétlenül fejlődik bennük a segítőkészség.

Az integráció során a sajátos nevelési igényű gyermekeknek lehetőségük van kortársaikkal együtt játszani, fejlődni, teljes életet élni.

Az iskolánkban oktatott sajátos nevelési igényű tanulók állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő, különleges gondozásban, habilitációs, rehabilitációs ellátásban részesülnek.

Alapelvek

- Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történik.

- Iskolánkban elfogadó pedagógiai és tanulói környezet kialakítására törekszünk.

- Az együttnevelés során érvényesítjük a habilitációs, rehabilitációs szemléletet; sérülés-specifikus taneszközöket, módszereket, eljárásokat, fejlesztő eszközöket alkalmazunk.

- Az SNI tanulók oktatását a 32/2012. EMMI Rendelet irányelvei alapján végezzük.

Célok

- A sajátos nevelési igényű tanulóknál pedagógiai programunk általános célkitűzéseinek megvalósítására is törekszünk.

- Az együttnevelés vállalásával a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai beilleszkedését, egyéni haladását segítjük, megkönnyítve ezzel a felnőtt társadalomba való majdani beilleszkedésüket.

- A gyermekeket, tanulókat sajátos nevelési igényeik figyelembe vételével, a számukra szükséges területeken fejlesztjük.

- Szem előtt tartjuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek közös céljai és feladatai

 

Az illetékes szakértői bizottság által megállapított fogyatékosságból, részképesség-gyengeségből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása.

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása, kompenzációja érdekében.

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

Az esetlegesen szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, alkalmazásának begyakorlása.

Az egyéni fejlődést, társadalmi beilleszkedést segítő tulajdonságok fejlesztése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározzák:

  • a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság megállapításai,
  • a tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota,
  • a tanuló képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei,
  • a tanuló szocio-kulturális környezete, együttműködés a szülőkkel, szakmai szolgáltatással, családsegítővel

Feladatok:

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében oktatásában résztvevő pedagógus:

- a tantárgyi tartalmak- egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, tantervi követelményeit figyelembe veszi,

- egyéni fejlesztési terv alapján (éves) egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált módszereket, technikákat, fejlesztő eszközöket alkalmaz,

- egy-egy nevelési, tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez,

- együttműködik a gyermeket, tanulót nevelő-oktató többi pedagógussal, szakemberrel.

A gyógypedagógus:

- segíti a komplex pedagógiai diagnózis értelmezését,

- a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javaslatai alapján elkészíti az egyéni fejlesztési tervet, illetve közreműködik összeállításában,

- habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztést végez,

- javaslatot, szakmai tanácsokat ad speciális módszerekre, eszközökre, környezetre,

- tevékenységét folyamatosan dokumentálja.

 

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY TÍPUSAI SZERINTI ISKOLAI FEJLESZTÉS

 

Enyhe értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott)

Enyhe értelmi fogyatékosságot a TKVSZRB csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő orvosi adatlap, az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja. Ennek hiányában a tanuló a lakóhelye szerinti, vagy választott iskolában kezdi meg, vagy folytatja tankötelezettségének teljesítését. A szakértői bizottság szakvéleményét a tanuló folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. Enyhe értelmi fogyatékosságot megállapító szakértői vélemény birtokában a tanuló oktatása, nevelése a javaslatban foglaltak figyelembe vételével integráltan történik intézményünkben.

A tanulók az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanterve szerint, az abban meghatározott követelményszint figyelembe vételével értékelhetők.

 

  • Egyéni habilitációs, rehabilitációs óráikat a szakértői javaslat alapján, az általuk javasolt speciális fejlesztési területek és időkeret figyelembe vételével biztosítjuk.
  • Egyéni habilitációjukat/ rehabilitációjukat egyéni fejlesztési terv elkészítése után tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos vagy gyógypedagógiai tanár végzi.
  • A gyógypedagógus az egyéni és csoportos fejlesztéseket minden alkalommal „Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció -  egyéni fejlődési lap”-on dokumentálja.

A beszédfogyatékos gyermek

A beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, mely tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

Az iskolai oktatás, logopédiai ellátás a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Az első évfolyam anyagának két tanévre történő elosztása indokolt lehet.     

 

Alapelvek, célok, feladatok:

Az együttnevelés a beszédfejlődést szolgálja. Meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, fontos a transzferhatások tudatos kihasználása.

- a fejlesztés legyen tudatos, tervszerű, valósuljon meg a folyamatkövetés,

- jelentsen segítséget a szülők támogató együttműködése,

- motiválás a beszédhiba leküzdésére,

- felkészítés az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére,

- az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő, különösen az írás- és  

 olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében.

 

A pedagógiai rehabilitáció:

logopédiai egyéni és csoportos terápia.

Egészségügyi rehabilitáció formái:

gyermek neurológiai vizsgálat és ellátás, pszichológiai vizsgálat és ellátás, gyógytorna, úszás.

 

A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók

Részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), hiperkinetikus- és figyelemzavar, a pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége áll sok esetben a súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási problémák hátterében.

 

Általános jellegzetességek:

- általában érzékenyebbek az időjárási változásokra,

- fáradékonyabbak az átlagnál

- nehezen tűrik a zajokat

- nehezen viselik el a várakozás feszültségét,

- gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,

- fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.

 

Alapelvek, célok, feladatok:

Fejlesztésük gyógypedagógiai tanár és/vagy pszichológus közreműködését igényli, rehabilitációs célú órakeretben, egyéni terápiás terv alapján.

Indokolt esetben menetesítés - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

Kiemelt feladatok:

- az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

- a kudarctűrő-képesség növelése,

- az önállóságra nevelés.

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a helyi tantervben rögzítettektől, de indokolt lehet az első évfolyam két tanév időtartamra történő elosztása.

Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló terápiás módszerek alkalmazásával. 

A helyi tantervben leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek, azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.

 

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció:

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a tanuló gyermek neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálata, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

 

Diszlexia, diszgráfia

 

A diszlexia az intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, gyenge a verbális emlékezet, probléma van a vizuális és akusztikus érzékelés területén. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat.

Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nagy nehézségeket okoz.

Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, s mindezek következtében gyenge a szövegértés.

A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak.

 

Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző lehet a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Gyakran sok helyesírási hibával írnak. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

Másodlagos tünetként a fentiek miatt minden tantárgyban gyengébb lehet a teljesítményük jó értelmi képességeik ellenére, s az elszenvedett kudarcaik miatt magatartási problémák is jelentkezhetnek, ha nem megfelelően elfogadó a környezetük.

 

A fejlesztés legfőbb céljai:

- alakítsuk ki a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget,

- fejlesszük a kifejező készségét,

- segítsük az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, a későbbi kudarcok elkerülése érdekében.

 

Fejlesztési feladatok:

- vizuális és akusztikus érzékelés fejlesztése,

- a testséma biztonságának kialakítása,

- a téri, síkbeli és időbeli relációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

- a vizuo - motoros koordináció fejlesztése,

- a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

- az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén-gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

- az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

- hallás és olvasás utáni szövegértés fejlesztése,

- a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

- az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

 

Diszkalkulia

 

A diszkalkuliás tanulóknál gyakran hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság érzékelése, számok megfelelő lejegyzése, sorba rendezések. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv fogalmainak használatában (helyi érték…), a matematikai relációk kifejezésében.

 

Fejlesztési feladatok:

- az észlelés-érzékelés, a vizuális és akusztikus figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

- a testséma kialakítása,

- a téri, síkbeli, idői tájékozódás fejlesztése, relációk gyakorlása,

- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

- a szerialitás (sorrendiség) erősítése,

- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése,

- a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök folyamatos használata, képi megerősítés,

- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

 

Hiperkinetikus- és figyelemzavarok

 

Már az első életévekben, az óvodás korban tapasztalható tünet együttes, melyet a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, a társakkal való gyakori konfrontálódás jellemez. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és mozgáskoordinációs képességek fejlődésének késése. Másodlagos tünet az aszociális viselkedés és csökkent önértékelés.

 

Fejlesztési feladatok:

- Figyelemkoncentráció fejlesztése,

- Időkeret és hely biztosítása a fokozott mozgásigény kielégítésére,

- Feszültség levezetése, helyes mederbe terelése,

- Pozitív önértékelés kialakítása.

 

Magatartás zavarok

 

Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja a gyermek. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig).

Érzékelhető még nagyfokú hevesség, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

 

Fejlesztési feladatok:

- A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályteremben, hogy a pedagógus jelzéseit megfelelően érzékelhesse.

- Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének figyelembe vételével.

- A tanuló viselkedésének kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, rejtett szorongásának megismerése siker vagy kudarc esetén.

- A fentiek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

- Együttműködés a családdal és más szakemberekkel (pl. pszichológus).

- A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélményhez juttatással.

 

Dokumentáció

 

A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában tarthatók egyéni fejlesztési terv alapján a megfelelő gyógypedagógiai szakember vezetésével. A dokumentálás egyéni fejlődési lapon történik.

 

XII.

tehetség, képesség kibontakoztatását segítő programok

 

  1. Előkészítők
  2. Tanulmányi versenyek (hagyományok felhasználásával)
  3. Művészeti csoport 

 

4. Képzőművészet

Zenei képzés: A zeneileg tehetséges gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy hangszerekhez hozzájussanak, azokon tanuljanak, gyakoroljanak. A tehetséges diákok tudásukat iskolai ünnepélyeken, házi-, területi, egyéb versenyeken mutathatják be.

Képző- és iparművészet: az érdeklődő és tehetséges gyerekek különböző művészeti technikákkal ismerkedhetnek meg, bontakoztathatják ki tehetségüket. Elkészített alkotásaikat időszakos kiállításokon mutathatják be. A legszebb munkákkal az iskolát díszítjük. Bizonyos helyeken évszakoknak megfelelően kerülnek kiállításra a munkák. Ezen kívül lehetőséget biztosítunk számukra pályázatokon való részvételhez.

 

A tehetség kibontakoztatása tudományos területen:

·        Szakkörök

Érdeklődési kör alapján választható délutáni programok. Elmélyítik, kiegészítik a tanórák anyagát. Ugyanakkor a tanórai munkától sokszor eltérő módszereket alkalmazva, akár több tantárgy integrálásával érhetik el céljukat: sokrétű ismereteket adva a kutatásra, alkotásra és önálló ismeretszerzésre sarkallva résztvevőiket.

·        Tanulmányi versenyek

         A kiemelkedően tehetséges és érdeklődő diákoknak ad ismereteket,

           kutatási alkalmat és képességeik kibontakoztatását, megmérettetési

          lehetőséget.

  1. Házi versenyek

Célja egyrészt a tehetségkutatás, tömeges versenyélmény biztosítás. Hagyományszerűen működik az egyes műveltségi területeken: német vagy idegen nyelvi, kommunikációs, szép kiejtési, egészséges életmód, természettudományos, matematika Legtöbbször csapatverseny formájában rendezzük meg, gyakran évfolyamok összefogásával, diákszervezők bevonásával.

  1. Környező iskolák versenyei

A környező iskolák által megszervezésre kerülő sport, kulturális, művészeti és tudományos vetélkedők. Iskolánk részéről ilyen jellegű rendezvények az asztalitenisz, labdarúgó és alsós felsős komplex tanulmányi versenyek.

  1. Felmenő rendszerű versenyek

A legmagasabb szintű megmérettetési forma. A legkiválóbb tanulóknak lehetőség helyi, megyei, országos szinten. Feltételezi az elmélyült, rendszeres, irányított és szervezett formában történő felkészülést, felkészítést.

 

·        Felvételi előkészítők

A felvételi tárgyakat érintő (magyar, matematika, és igény szerinti aktuális felvételi tantárgyak) előkészítő, tehetséggondozó alkalom, 7-8. évfolyamokban, illetve szakköri formában már korábban is.

 

·        Differenciálás a tanórán

Megvalósulási formái: Nehezebb, törzsanyagon túlmenő feladatok adása mind a tanórai önálló és csoportos munka során, mind az otthoni felkészülésnél.

Kiselőadások, kutatáson alapuló tanulói beszámolók, otthoni kísérlet, logikai jellegű feladatok.

·        Csoportbontás

Nem merev, és átjárhatatlan rendszer kialakítását jelenti az osztályban, hanem biztosítja azt, hogy egyéni ütemben haladva jussanak magasabb szintre a diákok. Ennek során az eltérő képességeknek megfelelően kell a csoportokat kialakítani, objektív mérce alapján.

Csoportbontásban oktatjuk továbbá a számítástechnika és a német tantárgyakat.

  • Testnevelés órákon kívüli egyéb foglalkozások

Gyógytestnevelés

A mozgásszervi és egyéb testi fejlődést gátló problémákkal küzdő tanulóinknak lehetőséget biztosítunk gyógytestnevelés órákon való részvételre.

XIII.

KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS ISKOLÁNKBAN, IPR

 

Az IPR célja

A képesség-kibontakoztató felkészítés célja a HH és a HHH-tanulóknak a többi tanulóval egy osztályban, csoportban való oktatását, nevelését célozza – modern pedagógiai gyakorlatok meghonosításával.

A felkészítés pedagógiai rendszere kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

Az IPR elemei a pedagógiai programban

  1.  A HH  és a  HHH és a nem HHH tanulók arányának megállapítása intézményi szinten
  • MKM rendelet 39/D § (3), 39/E § (1), valamint 54. § (7)-(8)-(9) pontja alapján
  1. Óvoda – iskola átmenet
  • Az eredményes iskolakezdés érdekében a Diagnosztikus fejlődésvizsgálatot az óvodában is és az iskola első osztályában is elvégezzük. A mérés alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk.
  • Az óvoda és iskola együttműködése a sikeresebb iskolakezdést segíti elő.
  1. Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés       
  • szülőkkel való kapcsolattartás: háromhavonta kötelező tájékoztatás a gyermek előmeneteléről, szülői elégedettségmérés,
  • együttműködés a civil szervezetekkel (egyházak, sport- és kulturális egyesületek, klubok, alapítványok),
  • együttműködés a középfokú oktatási intézményekkel – fontos az után követés,
  • együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal – közvetít a HH és HHH családok, közösségek és helyi döntéshozók között,
  • együttműködés a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokkal. Kiemelt jelentőségű a HH és HHH-tanulók szempontjából a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó tevékenysége.
  1. A lemorzsolódással és továbbtanulással kapcsolatos feladatok
  • Cél a lemorzsolódási mutatók csökkentése, valamint minél többen tanuljanak képességeiknek megfelelő középfokú oktatási intézményben.
  • Pályázat az Útravaló ösztöndíj programban.
  1. A „tanítást-tanulást segítő eszközrendszer” kialakítása
  • Az integrációban a heterogén tanulócsoportok kialakítása érdekében a differenciálásra alkalmas szervezési módokat, kooperatív technikákat alkalmazunk.

Az eszközrendszer elemei:

  • Kulcskompetenciákat fejlesztő programok
  • Fokozatosan bevezetjük a kompetencia alapú nevelési, oktatási  
  • módszertant

     Kiemelt elemei:

  • Önálló tanulást segítő fejlesztés
    • tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok,
    • önálló tanulási képességet kialakító programok,
    • tanulók önálló, kreatív tevékenységére épülő foglalkozások,
    • tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek.

 

  • Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
    • tantárgyi képességfejlesztő programok,
    • kommunikációs képességeket fejlesztő programok,
    • komplex művészeti programok.

 

  • Szociális kompetenciák fejlesztése
  • közösségfejlesztő, közösségépítő programok,
  • mentálhigiéniás programok,
  • előítéletek kezelését szolgáló programok.

 

  • Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek
    • patrónusi, mentori rendszer működtetése,
    • művészeti körök működtetése,

 

 

- Integrációt segítő módszertani elemek

  • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés,
  • kooperatív tanulásszervezés,
  • projektmódszer,
  • drámapedagógiai.

     Továbbképzési terv átvizsgálása, újra készítése.

 

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

  • értékelő esetmegbeszélések,
  • problémamegoldó fórumok,
  • hospitálásra épülő együttműködés.

 

A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

  Egyéni fejlesztési terv alapján háromhavonta értékelünk.

 

Multikulturális tartalmak

Más népek története, kultúrája kapcsolat más tantárgyakkal-német, idegen nyelvterület, történelem

 

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

* pályaorientáció,

Továbbtanulásra felkészítő program.

 

  1. Személyi és tárgyi feltételek
  • Pedagógusok továbbképzése, szemléletváltása.
  • A tárgyi és eszközrendszer megváltoztatása az interaktív, foglalkoztató jellegű, differenciálásos, csoportmunkára, kooperativitásra épülő tanuláshoz.

 

 

XIV.

tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

 

A tanulási kudarcoknak sokféle oka lehet. Gyakran helytelen napirend, hibás tanulási szokások, nem megfelelően támogató családi háttér, magatartási, beilleszkedési nehézség, tanulási zavar, sajátos nevelési igény áll a háttérben. Az okok feltárását célzó, minél korábbi komplex vizsgálat az iskola javaslatára, a szülő egyetértésével kezdeményezhető. A nevelési tanácsadótól, szakértői bizottságtól szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.

 

Az iskolai sikertelenség megelőzését, illetve csökkentését segítő pedagógiai feladatok és tevékenységek célja:

 

- Szeretetteljes, elfogadó légkör megteremtése.

- Közvetlen és folyamatos kommunikáció az intézményvezető, a pedagógusok és a tanulók között.

- Az eredményes tanuláshoz szükséges környezeti és személyi feltételek megteremtése.

- A szülőkkel való együttműködés elmélyítése, évente többszöri találkozás megszervezése az ilyen tanulók szüleivel.

- A pedagógusoknak fokozottan figyelniük kell a tanulók állapotára. A tanári magatartás és hangnem lehetőleg oldottságot, nyitottságot és emellett határozottságot kell, hogy tükrözzön. 

- Tanórákon fontos a differenciálás, a páros vagy csoportos munka gyakorlása, hogy a tanulók együttműködési képessége, szociális érzéke fejlődjön.

- Célunk a képességeknek megfelelő, egyértelmű követelménytámasztás, következetes ellenőrzés, értékelés.

- Pedagógiai tanácsadás szükséges ahhoz, hogyan tervezzék a gyermekek tanulásukat, hogyan fejlődjön, gazdagodjon személyiségük.

- Különös figyelmet kell szentelni a tanulóknak, hogy a nehéz élethelyzetekből való kilábalásban se maradjanak magukra (pl. váratlan élethelyzetek, családi vagy egészségügyi problémák esetén).

- HH, HHH, SNI, BTMN tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, valamint külső szakemberek – logopédus, pszichológus – közreműködésével.

 

  1. Alsó-tagozatban napközis foglalkozás egy csoportban, szakképzett pedagógus vezetésével

Tanulási idő: 1-1,5 óra

Játék, szabadidő, étkezés: 2 - 2,5 óra

Minimális feladat: az írásbeli házi feladatok elkészítése

  1. Tanulószoba: 5-8. osztály részére

Tanulás – minimális feladat- írásbeli feladatok elvégzése, ellenőrzése.

  1. Tantárgyi korrepetálások

A tanulásban önhibáján kívül lemaradt tanulók lehetőséget kapnak a felzárkóztató foglalkozásokon hiányaik bepótlására.

  1. Logopédiai ellátás

Beszédhibás gyermekek beszédjavítását szakképzett logopédus végzi iskolánkban. A logopédus foglalkozásokat tart a dyslexiás gyerekek felzárkóztatására is.

  1. A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához. 2 csoport heti 3 órában gyógytestnevelő irányításával vesz részt a foglalkozásokon.

 

6. Fejlesztő foglalkozások

A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a törvényben meghatározott óraszámban fejlesztő foglakozásokon vesznek részt a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók (BTM). Egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus irányításával.

 

7. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű tanulóként nyilvántartott gyermekek a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. (Részletezve a „Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása” című fejezetben.)

 

XV.

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDSZERE

 

A SÁRSZENTÁGOTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

  1. A diákönkormányzat működésének célja:

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről. Szervezeti és Működési Szabályzatát a tanulóközösség képviselői fogadják el, és a tanári kar hagyja jóvá.

Céljaink között szerepel, hogy tanulóink megismerkedhessenek, bekapcsolódhassanak az iskolai érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés rendszerébe. Kulturális programok szervezésével lehetőséget kívánunk adni a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Nyári táborok, tanulmányi kirándulások szervezésével segítjük a közösségek munkáját. Szorosan együttműködünk az iskolai újság szerkesztőségével.

 

  1. A diákönkormányzat tagjainak jogai és kötelességei, megválasztása, visszahívása:
  • A diákönkormányzat tagjait (5-8 osztályokban 2-2 főt) a tanulók maguk választják titkos szavazással a tanév elején (szeptember végéig). Ők vehetnek részt a DÖK gyűlésein, szavazhatnak és kérdéseseket tehetnek fel a vezetőségnek.
  • Feladatuk az ott elhangzott információk közvetítése az osztály közösségük felé, a vállalt megbízatások teljesítése. Valamennyien kötelesek alávetni magukat a DÖK döntéseinek. A képviselőket mindig tanév elején választják az osztályok, megbízatásuk az év végéig tart. Ha az osztályközösségben bárki elégedetlen a választott DÖK-tag munkájával kezdeményezheti annak visszahívását (osztályfőnök tájékoztatása, aki köteles új választást tartani).
  • A DÖK munkáját egy nevelő segíti a tantestületből.
  • Minden évben az iskola nyolcadikos tanulói közül az iskola tanulói megválasztják a DÖK elnökét és titkárát. A választások előtt a jelölteknek lehetőséget adunk, hogy bemutatkozhassanak, elmondhassák javaslatukat
  • A DÖK rendszeresen ülésezik, de lehetőség van rendkívüli gyűlés összehívására is. Az ülés összehívását az elnök és a DÖK munkáját segítő tanár kezdeményezheti.
  • Évente egy alkalommal diákközgyűlést tartunk, melynek összehívását a DÖK elnöke s az iskola igazgatója közösen kezdeményezi. Ezen a gyűlésen a résztvevők kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait 15 nappal a közgyűlés előtt nyilvánosságra kell hozni (faliújságra kifüggeszteni).

 

  1. A diákönkormányzat jogai:
  • Véleményét ki kell kérni a tanulók nagy többségét érintő kérdésekben (Házirend, Iskolatársulás, fegyelmi eljárások)
  • Versenyek szervezésében
  • A sportkör működési rendének megállapításakor
  • A tanórán kívüli tevékenységi formák meghatározásakor

 

  1. A diákönkormányzat dönt:
  • egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
  • iskolánk diákönkormányzata évek óta gazdálkodást már nem folytat, nincsenek bevételei és kiadásai

XVI.

A szülő, tanuló, pedagógus ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI, együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

 

 

            A nevelőtestületnek jól felfogott érdeke, hogy minél jobban figyelembe vegye a szülők véleményét, akik segítsége a hatékony nevelő-oktató munkához elengedhetetlen. Amennyiben a pedagógus kezdeményezése viszont - reagálásra talál a családokban és kölcsönössé válik a kapcsolat, a gyermek személyisége és tanulmányi munkája harmonikusabban fejlődik.

A Szülői Szervezet SzMK:

         Tagjait évente az osztályszülői értekezleteken a szülők választják, - osztályonként 1-2 képviselőt. Belőlük szerveződik az iskolai SzMK. Elnökét szintén ők jelölik és választják határozatlan időre. Az SzMK félévente egy alkalommal ülésezik indokolt esetben többször összehívható. Az iskolavezetés tájékoztatja a szülőket az iskola éves programjáról, aktuális kérdésekről, a rájuk tartozó pénzügyekről (farsangi bálok, adományok, pályázatok). A Szervezet javaslattevő és véleményező jogkörrel bír az iskola tanulóinak és pedagógusainak alapelveit érintő kérdésekben.

Szülői Szervezetet az igazgató vagy a tagok legalább 10%-a hívja össze.

Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sárbogárdi Tagintézménye

A szakszolgálattal egész éven át szoros együttműködésben állunk.

Pedagógiai és pszichológiai vizsgálatot végeznek és szakvéleményt készítenek tanulóinkról intézményünk és szüleik kérésére, kontrollvizsgálatokat végeznek.

Pszichológiai gondozásba veszik szükség esetén tanulóinkat.

Pedagógus továbbképzést, tréninget tartanak lehetőségeik szerint.

Logopédiai fejlesztést (beszédjavítást, diszlexia prevenciós foglalkozásokat) biztosít szakemberével az intézményünkben.

 

Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága

 

A szakértői bizottságok a sajátos nevelési igényt állapítják meg szükség esetén, és kontrollvizsgálatokat végeznek.

 

 Gyermekjóléti Szolgálat:

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk esetmegbeszéléseken, továbbképzéseken vesz részt szervezésükben.

 

Sárszentágota Óvoda:

Az óvodával szintén szoros szakmai kapcsolatban állunk, évente több alkalommal találkoznak szakmai programokon a két intézmény pedagógusai, valamint a két intézménybe járó gyermekek.

 

Középiskolák:

A középiskolák intézményünkben szerveznek bemutatkozó foglakozásokat, osztályfőnöki órákat tanulóink és szüleik számára.

 

Általános iskolák:

Szakmai programokon, sport- és tanulmányi versenyeken vesznek részt pedagógusaink, diákjaink a tankerület, a megye és akár az ország egyéb részein lévő iskolákban. Intézményünk is helyet ad ilyen rendezvényeknek.

 

A szülői házzal való együttműködés színterei:

  1. Szülői értekezlet

· Évente három alkalommal az osztályfőnökök szülői értekezleteken tájékoztatást adnak a tanulók fejlődéséről, iskolai- és osztályprogramjairól. Az 1. osztályokban ezen kívül tanévkezdés előtt tanévnyitó szülői értekezletet tartunk, amelyen a szülők megismerik az iskola rendjét.

· Felső és alsó tagozaton a félévi szülői értekezleten tájékoztatást adnak az érdeklődő szülőknek.

 

· Első és ötödik évfolyamon az osztályfőnökök szükség esetén meglátogatják a családokat. A további évfolyamokban is indokolt esetben tesznek családlátogatást.

 

2. Nyílt nap

Tanévenként egy-két alkalommal, - 1.2. osztályban - a szülők igényét figyelembe véve – nyílt tanítási órákat tartunk. Emellett lehetőség van egyéni óralátogatásra.

 

3. Fogadó óra

Minden nevelő hetente egy fogadó órát tart, melynek időpontját a tájékoztató füzetben közli.

 

4. Egyéb alkalmak

Hagyományossá vált programjainkra –versenyek bemutatók, ünnepek- meghívjuk a szülőket is. Szülői levélben és a honlapon folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket programjainkról, az iskola aktuális kérdéseiről.

A gyerekek komolyabb magatartási problémái esetén a megoldást a szülővel közösen keressük.

A szülő, ill. a nevelő igénye szerint a szakszolgálat szolgáltatásait biztosítjuk.

 

XVII.

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK

 

  1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
  • osztályozó vizsga,
  • pótló vizsga,
  • javítóvizsga,

 

  1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
  • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
  • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
  • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
  • ha az igazolatlan foglalkozások száma nem haladta meg a 20 tanítási órát
  • nem kell osztályozó vizsgát tenni ha a tanulónak elegendő érdemjegye van az év végi osztályzathoz

 

  1. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

 

  1. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. /Több tantárgy esetén a tantestület mérlegelhet./

 

  1. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

 

  1. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
  • osztályozó vizsga esetén május 31-ig
  • javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell.

 

  1. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg.

(Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében lehet majd részletesen kidolgozni.

 

XVIII.  AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK

FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

 

  1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

 

  1. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

 

  1. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • a gyermek lakcímkártyáját;
  • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
  • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával ha van ilyen;
  • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

 

  1. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
  • a tanuló anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
  • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

 

  1. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

 

  1. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

 

  1. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

 

  1. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

 

  1. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

 

XIX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

  1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
  • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
  • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
  • ismerjék fel a vészhelyzeteket;
  • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
  • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
  • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
  • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

 

  1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
  • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
  • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

 

  1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében
  • az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, vagy helyi szakemberekkel,
  • tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
  • támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
  1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
    • a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

  • rovarcsípések
  • légúti akadály
  • artériás és ütőeres vérzés
  • komplex újraélesztés

kémia

  • mérgezések
  • vegyszer okozta sérülések
  • savmarás
  • égési sérülések
  • forrázás
  • szénmonoxid mérgezés

fizika

  • égési sérülések
  • forrázás

testnevelés

  • magasból esés
  • húzódás, ficam, törés

 

  • az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

 

  1. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint:
  • szakkörök ( elsősegély-nyújtó);
  • minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak helyi szakemberek bevonásával;
  • évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó délután (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

 

A SÁRSZENTÁGOTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

HELYI TANTERVE

I.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE;

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások

 

  1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

 

  1. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

 

  1. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

 

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

2 óra

3. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom,

német nyelv

1 óra

 

                 1 óra

4. évfolyam

Matematika

1 óra

5. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

6. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

6. évfolyam

Matematika

2 óra

7. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

7. évfolyam

Matematika

2 óra

8. évfolyam

Matematika

2 óra

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1óra

8. évfolyam

Technika életvitel

1 óra

 

1.

  1. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

 

  1. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene B változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Biológia A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Kémia B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene B változat

 

                 5-8 évfolyam           Technika A változat

 

  1. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

         2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon.

         2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon.

  2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

  2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

 

  1. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

 

  1. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon a német nyelvet tanulják, de ha később lesz szakos tanár az angol nyelvet kívánjuk oktatni.

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak

1.

évfolyam

2.

évfolyam

3.

évfolyam

4.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Német nyelv

3

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Összes heti óra

25

25

25

27

 

 

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

Tantárgyak

5.

évfolyam

6.

évfolyam

7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5

 

5

4

5

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

5

5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

 

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

31

31

 

 

II.

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 

  1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

 

  1. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.

 

  1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

 

  1. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

 

  1. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
  • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
  • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
  • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
  • elégítse ki a didaktikai követelményeket;
  •  alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez.

 

  1. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
  2. A tankönyv (és egyéb segédlet) ára ne legyen magas.

 

III. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

  1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
  2. Ennek alapján
  • az iskola minden osztályban, (felmenő rendszerben) megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:
  • a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
  • iskolai sportkörben való sportolással,
  • kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

 

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 

 

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

A délutáni sportfoglalkozásokat a tömegsport foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

A foglalkozásokat tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, meghatározott sportágakban felnőtt vezető (testnevelő tanár) irányításával kell megszervezni.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja:

         - őszi és tavaszi időszakban: az udvart, a tornaszobát, sportszereket,

         - a téli időszakban: a tornatermet, tornaszobát, sportszereket

         -   minden foglalkozáson a felügyeletet felnőtt szakember lássa el.

 

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, ANNAK LEHETŐSÉGEI

1.  A mindennapi testedzés megegyezik a fent leírt formával, valamint:

      -   asztalitenisz foglalkozások

           -   gyógytestnevelés

           -   természetjárás, túra

           

IV.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

 

A Magyar Közlöny 2014. október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását, amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően most már minden érintett iskolában a  NETFIT® rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát a 2015. január 5. és május 27. közé eső mérési időszakban.

A mérést követően az eredményeket a szülőnek írásos formában a tanév végén átadjuk.

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA,

MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK
MINŐSÍTÉSI ELVEI

 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere:

 

  1. Tanulók munkájának ellenőrzése, mérése és értékelése:

Célja:         1. A tanulók minősítése

  1. Visszajelzés szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról.

Az értékelés módja:

  1. A tanulók munkájának ellenőrzése folyamatos megfigyelés útján
  2. A tanulók ismereteinek szóbeli ellenőrzése
  1. kérdés-felelet formájában
  2. összefüggő szóbeli felelettel
  1. Az ismeretek ellenőrzése írásbeli és gyakorlati munkák útján
  1. felmérő dolgozat (lehetőleg napi max. 2.)
  2. esszé
  3. iskolai dolgozat
  4. feladatlapos ellenőrzési formák
  5. házi feladat értékelése
  6. készségtantárgyak értékelése írásbeli osztályzattal történik
  7. szöveges értékelés 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor minden tantárgyból
  1. Szorgalmi feladatok, kiselőadások, kutató munkák
  2.  Versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenység. Értékelése, jutalmazása az alábbiak szerint történik:
  1. Tanulmányi, kulturális és sport versenyek:
    1. Házi verseny:      - Tantárgyi/szaktanári dicséret

b)  Körzeti verseny:   - Igazgatói dicséret

c)  Megyei verseny:  - Igazgatói, nevelőtestületi dicséret

d) Országos verseny:  - Nevelőtestületi dicséret

 

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

        

Az értékelés alapelvei a  iskolánkban:

  1. A szöveges értékelés elsősorban a szülőnek szól olyan formában, mely a gyermek számára is érthető.
  2. Az értékelés egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott.
  3. Fontos a tantestületen belüli közös értékrend, figyelembe véve a helyi adottságokat.
  4. Az értékelés ösztönzi a tanulót a jobb teljesítmény elérésére, így aktív részese lehet saját fejlődésének.
  5. Lehetőség szerint személyre szabott, differenciált. Figyelembe veszi a tanuló önmagához mért fejlődését. Erősíti az önértékelést.
  6. Széles képet nyújt a gyermek fejlődéséről, kimutatva sokféle értékeit viselkedésében, munkájában, minél többféle szituációban.

 

A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS MÓDJA

 

  1. Műfaja a helyi adottságokat figyelembe véve:

Előzetes szempontok alapján történő értékelés

  1. Az értékelés szempontjai:

2/1.  Szociális fejlettség

2/2.  Tanuláshoz való viszony

2/3.  Tantárgyi értékelések

                   a,  magyar nyelv és irodalom

                   b,  matematika

                   c,  környezetismeret

                   d,  ének-zene

                   e,  rajz és vizuális kultúra

                   f,  technika

                   g,  testnevelés

  1. Évente két alkalommal készül 1. osztályban:
  • félévkor
  • tanév végén

Évente egy alkalommal készül 2. osztályban:

-   félévkor

  1. A szöveges értékelést az osztálytanító a „Napló” erre szolgáló részében rögzíti. A tanulók és szüleik a „Tájékoztató füzetben” kapják kézhez írásban. A szülői értekezleteken szóbeli értékelés történik.
  2. Az elsős tanuló félévkor és tanév végén a szöveges értékelésben, valamint a másodikos tanuló félévkor az alábbi – a törvényben megfogalmazott négy minősítő kategóriát kapja a közismereti és készségtárgyakból:
  • kiválóan teljesített
  • jól teljesített
  • megfelelően teljesített
  • felzárkóztatásra szorul
  1. A szöveges értékelés figyelembe veszi a NAT, a helyi tantervi rendszer kidolgozott értékelési koncepcióját és alkalmazza azt.

Az írásbeli munkák (témazáró felmérések) eredményeit a tájékoztató füzetben közöljük a szülőkkel.

 

ÉRTÉKELŐ KATEGÓRIÁK ÉS A MINŐSÍTŐ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEHANGOLÁSA

  1. ÉVFOLYAM

MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE

 

Magatartás:        - példás

- jó

- változó

                            -  rossz

Szorgalom:          - példás

                            - jó

                            - változó

                            - hanyag

 

 

Az osztályozással kapcsolatos gyakorlati tudnivalók:

 

  1. Értékelésünk módját a tanulókkal az első órán, a szülőkkel az első szülői értekezleten ismertetni kell.
  2. Minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegye legyen.
  3. Az érdemjegyet a felelővel azonnal közölni kell, rövid indoklással.
  4. Az érdemjegyeket minden órán azonnal be kell jegyezni az osztálynaplóba.
  5. Az írásbeli dolgozatokat állandóan ellenőrizni kell, maximum 2 héten belül kijavítva, minősítve visszaadni a tanulónak.
  6. A tanuló valamennyi érdemjegyéről az ellenőrző könyvben/ tájékoztatóban értesíteni kell a szülőket. A folyamatos tájékoztatás az osztályfőnök feladata.
  7. Az érdemjegy legyen nevelőeszköz.
  8. Az ellenőrzés és értékelés akkor lesz sikeres, ha sokoldalú, objektív, személyre szóló, rendszeres, folyamatos és konstruktív.

 

Felmérések:

Első évfolyamon félévkor, év végén.

Szintfelmérés hangos és értő olvasásból, írásból, matematikából.

Második évfolyamtól félévkor, év végén.

Második, harmadik és negyedik évfolyam végén szintfelmérés: hangos és értő olvasásból, nyelvtan helyesírásból, matematikából.

 

A magasabb évfolyamba lépés feltétele

Iskolánk helyi tanterve által meghatározott tananyag legalább elégséges szinten történő elsajátítása.

 

A TANULÓK   MINŐSÍTÉSE

 

I./ TANTÁRGYI: Cél az egységes minősítés

 

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

 

Teljesítmény

Érdemjegy

0-30 %:

elégtelen (1)

31-50 %:

elégséges (2)

51-70 %:

közepes (3)

71-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

 

Az azonos tantárgyat tanító tanárok közös  megegyezés alapján 1-2 %-kal eltérhetnek.

A központi felmérő füzetekben az ott javasolt százalékhatárok az irányadóak.

        

Az 5-8. osztályokban a minősítés érdemjeggyel (osztályzattal) történik.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie egy féléven belül.A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

 

         II./ MAGATARTÁS

 

Minősítésének követelményei:

Példás (5) akinek a magatartása, társaihoz és a felnőttekhez való viszonya iskolában és iskolán kívül is példamutató és követendő, házirendet betartja

Jó (4) tanárokkal, társaival való viszonya jó, de nem  példamutató, a házirendet nem  mindig tartja be

Változó (3)  tanáraival tásaival viszonya néha nem elfogadható, gyakran kell fegyelmezni, házirendet gyakran nem tartja be, igazolatlan órája van

Rossz (2)  akinek a viszonya a tanárokkal társaival gyakran nem, igazolatlan órája van, gyakran súlyos magatartási problémái adódnak, társaira rossz hatással van, az adott hónapban büntetési fokozatot kapott

 

III./ SZORGALOM

 

 Minősítésének követelményei:

(a szorgalom minősítése kizárólag a tanulmányi teljesítményt és hozzáállást – házi feladat elkészítése, felszerelés ottléte, szorgalmi feladatok)

 

Példás (5)  az, aki képességeinek megfelelően egyenletesen a maximumot nyújtja.

Jó (4)  az, aki képességeihez mérten jó teljesítményt nyújt

Változó (3) az, aki hullámzó teljesítményt nyújt (házi feladat, felszerelés hiányzik)

Hanyag (2) az, akinek a tanulmányi munkához való hozzáállása negatív (házi feladat, felszerelés rendszeresen hiányzik.)

 

Az írásbeli házi feladat meg nem írása a szorgalom jegy lerontását illetve szaktanári figyelmeztetőt von maga után az elmaradás gyakoriságától függően.

 

JUTALMAZÁS:

 

1.      Azt a tanulót, aki képességihez mérten

-        példamutató magatartást tanúsít,

-        vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-        vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-        vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-        vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

 

  1. Az iskolai jutalmazás formái:

 

a)      Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-        szaktanári dicséret,

-        napközis, tanulószobai nevelői dicséret,

-        osztályfőnöki dicséret,

-        írásbeli igazgatói dicséret

-        nevelőtestületi dicséret.

b)      Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:

-        szaktárgyi teljesítményért,

-        példamutató magatartásért,

-        kiemelkedő szorgalomért,

-        példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, közösségi munkájáért dicséretben részesíthetők

c)       Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d)      A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

3.      A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

BÜNTETÉS:

 

1.      Azt a tanulót, aki

-        tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-        vagy a házirend előírásait megszegi,

-        vagy igazolatlanul mulaszt,

-        vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

 

  1. Az iskolai büntetések formái:

 

-        szaktanári figyelmeztetés;

-        napközis, tanulószobai vezetői figyelmeztetés;

-        osztályfőnöki figyelmeztetés;

-        osztályfőnöki intés;

-        osztályfőnöki megrovás;

-        igazgatói figyelmeztetés;

-        igazgatói intés;

-        igazgatói megrovás;

-        tantestületi figyelmeztetés;

-        tantestületi intés;

-        tantestületi megrovás.

-        fegyelmi büntetés

         Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Ha a tanuló a fegyelmi ok miatt beírást kap a magatartás füzetbe, öt beírás után magasabb büntetési fokozatban részesül.

 

4.      A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

-        az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-        az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-        a szándékos károkozás;

-        az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-        ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

 

5.      A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell      hozni.

 

6.      Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata

 

A „házi feladat” céljai:

 

•  Újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

•  Készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

•  Önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

•  Alkotómunkát végezni valamely témában.

 

Elvek:

 

  • Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).
  • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 órája is lehet, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

 

  • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megtanulására mindenki képes.)

 

  • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan ellenőrizni kell.

 

  • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:

 

  • nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;

 

  • meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

 

  • a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (érdemjegyet csak tudásra adunk.) Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.)
  • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

 

  • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

 

  • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy Internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

 

  • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

 

III. Iskolánk oktató – nevelőmunkájának mérése, ellenőrzése és értékelése

 

  1. Belső ellenőrzés

 

Az iskolában folyó szakmai munka folyamatos belső ellenőrzése az igazgató és az igazgatóhelyettesek feladata.

Munkájuk hatékonyabbá és tervszerűbbé tételéhez évente ellenőrzési tervet készítenek, amiben a tanév ellenőrzési területeit időrendben megtervezik. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv mellékleteként nyilvános.

 

A vezetők szakmai ellenőrzésük során különösen figyelnek a:

  • jogszabályok betartására,
  • szakmai színvonalra,
  • gyermekek személyiségi jogaira,
  • munkavédelem szabályainak betartására.

Kiemelt területe a vezetők szakmai ellenőrző munkájának a tanórák ellenőrzése.

Lehetőleg évente egyszer minden pedagógus óráját ellenőrizni kell.

Különösen fontos az 1. az 5. és a 8. osztályban folyó oktatómunka ellenőrzése. A saját szakterületükön óralátogatási joga van a munkaközösség-vezetőknek.

 

2.) Külső ellenőrzés

        

2013 szeptemberétől megújul az iskolák külső, szakmai ellenőrzése.

 

Szakmai ellenőrzés fajtái:

  1. Pedagógus ellenőrzése, tanfelügyelet

Két szakértő végez óralátogatást, ellenőrzi a pedagógiai munka dokumentumait.

 

  1.  Intézményvezető ellenőrzése:

Leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb a negyedik évében kerül rá sor.

 

     3. Intézményi ellenőrzés:

    Legalább ötévente kerül rá sor.

    Célja: Felmérje, hogyan valósította meg az intézmény a    

              pedagógiai programját.

 

VI.

CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

Az eddigi tapasztalatok alapján az eredményes oktatás szempontjából szükség van a csoportbontásra. A pedagógus feladata is könnyebb és hatékonyabb azáltal, hogy kisebb létszámú csoportokkal dolgozhat.

A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatók, törekedve a tanulók esélyegyenlőségi szempontjainak betartásának arányos elosztására.

 

  1. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük.

Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését.

Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez.

 

A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek:

  • iskolai szakkörök,
  • felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre,
  • pályázatok, pályamunkák írása,
  • iskolai énekkar, sportkör,
  • érdeklődési kör, önképzőkörök a tanulók igényeinek megfelelően,
  • házi versenyek, iskolák közötti versenyek,

 

  1. Figyelmet fordítunk az átlagtól lemaradó, tanulási kudarccal vagy magatartászavarral küzdő gyerekek kiszűrésére. Azok a gyerekek, akik nem tudják teljesíteni és elérni az iskolában megkövetelt vagy elvárt szintet, a tanulásban kudarcot vallanak.

A gyermek kudarcának gyakran külső okai vannak, amelyeket szociális intézkedésekkel vagy pedagógiai eszközökkel orvosolni lehet.

A pedagógus számára a problémák, azaz a tanulási korlátok (tanulási nehézségek, tanulási zavarok, tanulási akadályozottság) kialakulásának a megelőzése a legfontosabb, hogy a tanulók az elvárt ütemben haladhassanak a tananyag elsajátításakor. A prevenció (megelőzés) kiterjed minden olyan beavatkozásra, amelynek célja a tanulási korlátok elkerülése, felismerése, megszüntetése, csökkentése, valamint a már kialakult akadályozottság speciális kezelése.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

 

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az informatikát és az idegen nyelvet, tárgyi feltételek miatt. Más tantárgyak bontására a létszámok miatt nincs lehetőség. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

Iskolánk a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésekor a következő elveket tartja fontosnak:

  • egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára,
  • törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle foglalkozáson részt vehessen.
  • szakmai szempontok
  • a tantárgyból elért eredmény
  • tanuló szellemi képességei
  • szülői igény
  • létszám

VII.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

Mottónk:

„Kit ezüstlő köréből kihajított az ég,
Ember vigyázz a Földön,
Úgy élj, hogy kárt ne tégy!"
(Devecseri Gábor)

I. A környezeti nevelés

A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet - s benne az emberi társadalom - harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.

A környezeti oktatás és nevelés átfogó célja, hogy elősegítse minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. Ezzel érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd tevékenységében, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet és ismeretanyagot.

Nevelési céljaink a hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik. Tanulóink környezeti nevelését mindig is kiemelt feladatunknak tekintettük, hiszen a környezettudatos szemléletformálást egészen kisgyermek korban el kell kezdeni.

 

  1. A környezeti nevelés céljai

 

- Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, azaz váljanak érzékennyé a környezetük állapota iránt!

- Legyenek képesek a környezet sajátosságaink, minőségi változásaink megismerésére, értékelésére!

- Alakuljon ki bennük a környezeti harmóniát biztosító életvitel igénye!

- Ismerjék meg a környezetet befolyásoló globális és helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat!

- Szervezzenek (éljenek meg) személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában!

 

III.  KÖVETELMÉNYEK

 

 A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásnak, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

 

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak! Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit! A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá! Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén!

 

IV. Természetvédelem – Környezetvédelem – Környezet egészségügy

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”

Földünk természeti értékei ma már fokozott veszélybe kerültek. Az ember környezetére gyakorolt hatása világméretű. Ennek köszönhetően az egész Földre kiterjedt a környezetkárosítás. Pl.: Földünk nagy tartalékai az esőerdők, magasabb szélességek tajgái, az éghajlati „állandóság”, a talaj, a víz, a levegő és az élővilág hatalmas változáson ment át. A természetvédelem legfőbb célja a még meglévő és élő természeti értékek megőrzése, védelme.

(Nemzeti Parkok, Tájvédelmi körzetek, Természetvédelmi területek, Védett növény és állatfajok, Védett természeti alakulat, tárgy…)

Munkánk legfontosabb állomásai:

  • Ősszel és tavasszal papírgyűjtést,  PET-palack gyűjtést szervezünk.
  •  Gyűjtjük a lemerült szárazelemeket.
  • Egész iskolára kiterjedő szemétszedő akciót indítunk a tavaszi időszakban az iskola környékének rendbe tételére. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihat a tanulók tágabb környezetére is.
  • Az iskola belső tereinek dekorációját folyamatosan alakítjuk.
  •  Technika, rajz órákon, napközis foglalkozásokon felhasználásra kerülnek a háztartásban keletkezett hulladékok (parafa dugók, papírdobozok, műanyagflakonok) Ezekből időnként kiállítást rendezünk.
  • Természetvédelmi vetélkedőket szervezünk.
  • Környezetvédelmi tábor pályázati úton
  • Növények ápolása a tanteremben.
  • Az udvari kis kert gondozása, virágok ültetése, gyomlálás.

A társadalom szemléletformálásával, nevelésével foglalkozó egyének és közösségek előtt álló kihívás, hogy támogassák azt a szükséges átalakulást, amely a fenntartható fejlődés útjára segíti a válaszúthoz érkezett emberiséget. A választás a véges mennyiségű természeti-gazdasági erőforrások kimerülését okozó korlátlan gazdasági növekedés és a megújuló természeti és gazdasági erőforrás-gazdálkodására épülő fenntartható fejlődés között mind sürgetőbb. Bízzunk benne, hogy a ma felnövő nemzedék már tudatosan, ennek szem előtt tartásával, az iskolában kapott értékek felhasználásával alakítja, tervezi életét.

Pedagógiai Programunkban kiemelkedő szerepet kap:

- Erkölcsi értékek fenntartása és átadása.

- Környező világunk megismertetése, megszerettetése, megóvása.

- Hagyományok ápolása.

- Környezeti problémák megoldásához szükséges készségek fejlesztése.

- Élményekben, cselekvésekben gazdag pedagógiai módszerek alkalmazása.

 

Környezeti nevelés a tanórán és tanórán kívül

- A tantermeket, folyosókat növényekkel, tanáraink és diákjaink alkotásaival díszítjük.

- Környezettel harmonizáló játszó- és pihenőhelyek kialakítása: fából készült udvari játékok, padok, asztalok…

- Iskolai zöldterületek bővítése, ápolása.

- Madáretetők kihelyezése, gondozása.

- Az iskola udvarának takarítása évszakonként, rendjének megőrzése.

- Az osztályok rendjének megőrzése, a környezet virágossá tétele,

- A környezetvédelmi problémák tantárgyakba való integrálása.

- Minden tantárgyba beillesztett környezeti nevelés.

- Helyi természeti- és környezeti értékek megismerése.

- Figyelemfelhívás jeles napokon: Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap, Állatok Világnapja, Faliújságok, kiállítások a témában hathatós ösztönzők. Pl. Füstmentes világnap, a dohányzás ellen. Egészséges táplálkozás- egészséges ember.

-  Természetismereti versenyek, vetélkedők.

-  Egészséges életmód vetélkedők

- DÖK rendezvényei, előadások, találkozók, pályázatok

- Aktuális pályázatok készítése.

- Szelektív hulladékgyűjtést támogató pályázatok

- Túrák, tanulmányi kirándulások, táborok szervezése:

 

Ezen alkalmakkor a tanulók olyan megfigyeléseket végezhetnek, olyan tapasztalatokat, élményeket gyűjthetnek a természetben megtalálható tárgyakról, élőlényekről, jelenségekről, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. A természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és változásokat a maguk helyén és idején figyelhetik meg a gyerekek.

A természettel kapcsolatos élmények, tapasztalatok az ember számára minden életkorban fontosak, de gyermekkorban különösen kiemelkedő a jelentőségük.

Alkalom nyílik a megismerés képességének fejlesztésére, a meglévő tapasztalatok rendszerezésére, feldolgozására, a környezethez fűződő érzelmek, magatartásformák, attitűdök formálására.

Egy tanterem bármilyen optimális körülményekkel is rendelkezik, mégsem nyújthatja sem érzelmileg, sem tapasztalatban azt a hatást, amit a való természet.

 

Lépések az iskola környezetbarát működése irányában

- Energiatakarékosság a vízhasználat, világítás és szellőztetés területén.

- Szelektív hulladékgyűjtés.(papír, PET palack,elem)

Az épített környezet védelme

- ügyelni kell a környezet tisztaságára

- az újra hasznosítható hulladékokat külön kell gyűjteni

- részt veszünk papírgyűjtésben

- felkeressük lakóhelyünk emlékhelyeit

- megünnepeljük a Madarak és fák napját

- megismerkedünk lakóhelyünk múltjával

 

Valamennyi tantantárgyba kerüljenek be a szükséges környezeti nevelési ismeretek! Szorgalmazni kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a környezeti nevelés csak részben természettudomány, emellett – és elsősorban! – látás- és gondolkodásmód, ezért a humán tantárgyaknak ugyanúgy alapvető feladata.

Adaptálni kell, vagy ki kell dolgozni a személyiséget jobban fejlesztő módszereket, a problémaközpontú, a tevékenységre és együttműködésre alapozott tanulási formákat is.

- Versenyek szervezése: PL: Közlekedj energiatakarékosan/ ne autóval /

- Rajzverseny kiírása.

- Újrahasznosítás érdekében: Régi könyvek vására.

Papírgyűjtés.

- A szelektív szemétgyűjtés megszervezésének első lépése:

Használt elemek begyűjtése, elszállítás.

Régi játékok vására.

Könyvek csereberéje.

Ötlet pályázat az újrahasznosítás lehetőségeiről.

Ötletpályázatok kiírása a takarékosság terén: energiakímélés anyagtakarékosság, áram, benzin, közlekedés környezet és energiakímélő módjai.

- A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése.

- Látogatások szervezése: Állatkertbe, múzeumokba, nemzeti parkokba, szennyvíztisztítóba.

 

VIII.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

 

1.) gyermek- és ifjúságvédelmi munka iskolánkban

 

Céljaink: 

− A gyermekek életútjának figyelemmel kísérése.

− A hátrányos megkülönböztetés elkerülése.

− Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megteremtése.

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet értelmében:

 

6. §   (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

 

  1. Az iskola igazgatójának feladatai:

 

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatnia kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

 

  • Megbízza az iskolai gyermekvédelmi felelőst.
  • Ellenőrzi, segíti a kollégák ez irányú munkáját.
  • Helyes, humanisztikus, elfogadó, befogadó szemléletet alakít ki a tantestületben, a szülők körében, valamint mindazokban, akik a gyermekvédelemre szorulóknál hasznosak lehetnek.
  • Ellenőrzi az iskolai gyermekvédelmi megbízott által vezetett nyilvántartást /a HH és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) valamint a veszélyeztetettek nyilvántartási lap-ját/ és valamennyi gyermekvédelmi esetről készített feljegyzést.

 

2.Az iskola gyermekvédelmi felelősének feladatai:

 

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

  • Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,
  • a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,
  •  gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,
  • a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,
  •  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,
  • az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát
  • az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, káros függőségek elleni (kábítószer, egyéb drogok, internetfüggőség), deviáns viselkedés megelőzését segítő programok kidolgozásának segítése,
  • ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

 

Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

 

Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.

 

Kapcsolattartás és együttműködés:

  • gyermekjóléti szolgálat,
  • a rendőrség
  • a védőnői szolgálat,
  • a háziorvos,
  • az önkormányzat szociális- és gyámügyi előadó
  • jegyző

Az osztályfőnök feladatai:

         Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munkának alapvető meghatározói az osztályfőnökök, hiszen a közvetlen gyermekvédelmi munka elsősorban rájuk hárul. Az osztályfőnök a gyermekvédelmi megbízott elsőszámú támogatója, segítője, alaposan ismernie kell a tanulók legkisebb gondjait is.

  • A gyermekvédelmi esetekre azonnal reagálnia kell!
  • Tanulócsoportjában valamennyi gyermekvédelmi munkát (felderítés, számbavétel, problémamegoldás) illetékességén belül önállóan kell megoldania.
  • A tanulók megítélése alapos megismerés és környezetének felderítése alapján történhet.
  • A tanulók szüleivel folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart, nyomon követi a tanulók hiányzásának okait. A gyermekkel kapcsolatos tevékenység- a szülők egyetértésével és támogatásával történjék lehetőleg.
  • Az osztályban előforduló gyermekvédelmi esetekről, helyzetükről és állapotukról folyamatosan tájékoztatja az osztályban tanító szaktanárokat, kollegájukat.
  • Ismernie kell a túlkorosok számát, a túlkorosság okát, a gyanúsan és igazolatlanul mulasztókat.

 

  • A tanulók szociális helyzetének megoldására előterjesztést tesz (pl. segély), szorgalmazza a napközis vagy tanulószobai ellátást és pedagógiai gondoskodást, a tanulók nyári táboroztatását, vakációélményt nyújtó elhelyezést.

 

  • Az idegrendszeri ártalmakkal, személyiségzavarral küzdő, neurotikus tanulókat iskolaorvosi szakrendelésre, ill. gyermek-ideggondozói vizsgálatra javasolja.

 

  • Súlyos esetben, ami meghaladja az iskola illetékességét a gyermekvédelmi megbízottal a fenntartótól kérnek tanácsot, közösen keresnek megoldást.

 

  • Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével.

 

  1. Napközis nevelő
  • igyekszik védettséget, még több szeretetet, derűt biztosítani a gyermekek számára

 

  • differenciált, tudatos nevelőmunkával segíti a gyermek harmonikus fejlődését.

 

Az iskolai munka szerves része a gyermekvédelmi tevékenység, ezért valamennyi iskolai dolgozó, pedagógus és egyéb alkalmazott részfeladata a rászoruló gyermekek segítése, gondjainak lehetőség szerinti megoldása – sajátos problémák humánus kezelése. Ehhez gyermekvédelmi szemléletet kell kialakítani és fejleszteni.

 

2.) A szociális hátrányok enyhítését segítő

tevékenységek

 

         Iskolánk alapvető feladatának tartja a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítését. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezésével nemcsak a közoktatás feladatainak megvalósításában veszünk részt, hanem szociális funkciót is teljesítünk.

         Az alábbi tevékenységi formákkal enyhíteni szeretnénk a hátrányos helyzetű gyermekek problémáit.

Feladataink a segítő tevékenység megvalósításában:

A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése

         Felhívjuk a figyelmüket az étkezési lehetőségre

         Motiváljuk a diákokat a tanulószobai és napközis foglalkozásokon való részvételre, amelyet térítés nélkül vehetnek igénybe, ahol lehetőséget biztosítunk a házi feladatok elkészítésére, ellenőrzésére, szakkorrepetáláson való részvételre;

         Iskolánk által létrehozott egyesületébe befolyt összegből a rászorulók részére biztosítjuk a kirándulások anyagi fedezetét, tankönyv és taneszköz vásárlását;

         Feladatunknak tekintjük a nyári táborokon való részvétel lehetőségének a megteremtését együttműködve az önkormányzattal, fenntartóval;

         A könyvtárból biztosítjuk a tankönyvek kölcsönzését;

         Feladatunk a pályázatok figyelése, ill. az azokon való részvétel – a befolyt összegből ruházat, élelmiszer vásárlása a rászorulók részére;

Pályaorientációs tevékenység;

Tehetségek kibontakoztatása;

Helyes iskolatípus választás szorgalmazása;

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatás keretében.

                  

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM
ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

 

  1. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2017.  

    szeptember 1. napjától 2022. augusztus 31. napjáig – szól.

 

II.  A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

  1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
  • A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
  1. A 2021-2022. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

 

III.  A pedagógiai program módosítása

  1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
  • az iskola igazgatója;
  • a nevelőtestület bármely tagja;
  • a nevelők szakmai munkaközösségei;
  • a szülői munkaközösség;
  • az iskola fenntartója.
  1. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.
  2. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
  3. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

 

IV.  A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

  1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.
  2. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól, a nevelők fogadó óráján.
  3. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
  • az iskola fenntartójánál;
  • az iskola irattárában;
  • az iskola nevelői szobájában;

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM
ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA
VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

 

A Sárszentágotai Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület

a 2019. év szeptember hó 17. napján tartott ülésén elfogadta.

 

A Sárszentágotai Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon

jóváhagytam.

 

Kelt: 2019.09.17.

 


© Minden jog fenntartva.