SÁRSZENTÁGOTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA


Házirend

 

 

A SÁRSZENTÁGOTAI ÁLTALÁNOS  ISKOLA  HÁZIRENDJE

Készítette: 
GERSE FERENC igazgató helyettes

Véleményezte:


Az iskola diákönkormányzata a 2013.augusztus 26-i ülésén.

Az iskola szülői szervezete a 2013. augusztus  26-i ülésén.


Elfogadta:

Az iskola nevelőtestülete a 2013. augusztus27-i ülésén.

 

 

    TARTALOM

 

                                                                                                                                       Oldal

A házirend célja és feladata                                                                                            3

A házirend hatálya                                                                                                           3

A házirend nyilvánossága                                                                                               4

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai                                                                      5

A tanulók jogai                                                                                                                7

A tanulók közösségei                                                                                                       8

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása                                             10

Az iskola működési rendje                                                                                               12

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások                                                                                15

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok                                            20

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok                         22

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai                                                                              23

              A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,

     A tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében                                               25

A tanulók mulasztásának igazolása                                                                                       27

A tanulók jutalmazása                                                                                                         28

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések                                                                 29

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése                                                                31

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok                                                                  32

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába                                    34

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai                                                       35 

A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok                                       36

Véleményező szervezetek üléséről készült jegyzőkönyvek és jelenléti ívek.                         

Nevelőtestület üléséről készült jegyzőkönyv és jelenléti ív.                                            

           

 

A SÁRSZENTÁGOTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA
HÁZIRENDJE

amely tartalmazza a tanulói jogok gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

A házirend célja és feladata

  1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
  2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya

  1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
  4. Ez a házirend 2013 év szeptember hó 01 napján lépett hatályba.

 

A házirend nyilvánossága

  1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
  2. A házirend elolvasható az iskolában.
  3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
    • az iskola portáján;
    • az iskola irattárában;
    • az iskola könyvtárában;
    • az iskola nevelői szobájában;
    • az iskola igazgatójánál;
    • az iskola igazgatóhelyettesénél;
    • az osztályfőnököknél;
    • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
    • az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél;
    • az iskola fenntartójánál.
  4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni.
  5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
    • a tanulókat osztályfőnöki órán;
    • a szülőket szülői értekezleten.
  6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
    • a tanulókkal osztályfőnöki órán;
    • a szülőkkel szülői értekezleten.
  7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

  • betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
  • tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
  • senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
  • senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
  • törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
  • viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
  • legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
  • köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,
  • tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
  • becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
  • igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
  • ismerjék meg iskolánk történetét, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
  • óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
  • vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
  • legyenek nyitottak, érdeklődők,
  • iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
  • vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
  • működjenek együtt társaikkal,
  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
  • fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
  • az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
  • az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
  • az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
  • távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról előírás szerint igazolják,
  • a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,
  • az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,
  • írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,
  • segítsenek társaiknak az iskolai feladatok megoldásában,
  • értesítő könyvüket minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra,
  • védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
  • ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
  • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk feltűnően ne legyen kifestve),
  • az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,
  • ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,
  • tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
  • ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot),
  • az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,
  • ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),
  • ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.
  •  

A tanulók jogai

A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:

  • tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);
  • kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz.);
  • érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen választ kell kapnia.);
  • tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);
  • véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
  • részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);
  • választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);
  • kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);
  • javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
  • használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);
  • szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján
    – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);
  • jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);
  • vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.).

 

Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

1.   Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll.

2.   Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:

  • két fő (küldött) képviselő az 5-8 osztályokból az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,
  •  

A diákkörök

  1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
  2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
  3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy.
  4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
  5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
  6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
  7.  

Az iskolai diákönkormányzat

  1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
  2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzat vezetőség irányítja.
  3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti.
  4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákközgyűlés

  1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
  2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév május hónapjában az iskola igazgatója a felelős.
  3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
  4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.
  5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

    A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

  1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
  • az iskola igazgatója
    • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,
    •  a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
    • az főbejárati aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
    • az iskolarádión keresztül,
  • valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
  1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.
  2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.          
  3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel.
  4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
  • az iskola igazgatója
    • a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején,
    • a főbejárati aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
  • az osztályfőnökök:
    • az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

6.   A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:
  • egyéni megbeszéléseken,
  • a családlátogatásokon,
  • a szülői értekezleteken,
  • a nevelők fogadó óráin,
  • a nyílt tanítási napokon,
  • a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,
  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).

7.  A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

 

8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel.

 

Az iskola működési rendje

  1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.
  2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.00. órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja.
  3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.45. óra között kell megérkezniük.
  4. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni.
  5. A tanítási órák ideje negyvenöt perc.

 

  1. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA

AZ ÓRA IDŐPONTJA

0. óra

7.10 – 7.55.

1. óra

8.00 – 8.45.

2. óra

8.55 – 9.40.

3. óra

9.55 – 10.40.

4. óra

10.50 – 11.35.

5. óra

11.45 – 12.30.

6. óra

12.35 – 13.20.

7. óra

13.30 – 14.15.

8. óra

14.20 – 15.05.

9. óra

15.15 – 16.00.

 

  1. A tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.45. óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a tízórai szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.
  2. A második óraközi szünet első fele a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek.
  3. A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.45. óra közötti időben –legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani.
  4. A tanítási órák kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint osztályonként kell az osztálytermekbe vonulniuk.
  5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el.
  6. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
  7. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásban,vagy rendkívüli esetben szóba engedélyezhetik.
  8. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése-egyeztetett időpontban- az igazgatói irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között.
  9. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
  10. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
  11. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
  12. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja.
  13. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek:
    • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
    • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
    • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
    • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.
  14.  Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített alkotások, dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár.  A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 100 százaléka, melyet az osztály, iskola tanulói közösségi céljaira fordítunk.

 

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

1.   Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.

Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása.

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

  • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy felzárkóztató órát szervezünk.
  • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére előkészítő foglalkozást tartunk,
  • Az 5.-8. évfolyamon a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola
– amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók

  • egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
  • fejlődésének elősegítése,
  • a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével az is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezhetnek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk történetével, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.                         Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek. /lakóhely és környéke/

Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó pihenést és közösségépítést szolgáló táborozások A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.).

 A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.   A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8. órában – 14.00. óra és 16.00. óra között – szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell.

3.   Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

4.   A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

5.   Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

6.   Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon nyitvatartási idő szerint áll rendelkezésre. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

A napközi otthonra - alsó tagozatos tanulókra - és a tanulószobára - felső tagozatos tanulókra- vonatkozó szabályok

1.   A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.

2.   A napközi otthonba tanévenként – a tanévet megelőző augusztus hónapban –kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

3.   A tanulószobai foglalkozásra a tanévet megelőző augusztus hónapban kell jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

4.   Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

5.   Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

  • akiknek mindkét szülője dolgozik,
  • akik állami gondozottak,
  • akik nehéz szociális körülmények között élnek.

6.   A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák után, a tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16 óra és 17 óra között felügyeletet biztosítunk.

7.   A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 16.00. óráig tart. Szülői igény esetén a tanulóknak az intézmény 17 óráig felügyeletet biztosít.

8.   A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

9.   A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

10. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén jutalomban részesíthető.

11. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek:

  • osztályonként egy-egy tanulmányi felelős,
  •  tisztaságfelelős.
  • egy játékfelelős.

12. A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai:

  • gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,
  • figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,
  • segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.

13. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai:

  • felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,
  • ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,
  • a tanulás végén letörlik a táblát.

14. A játékfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelősök feladatai:

  • a nevelőnek segítenek a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában,
  • segítenek a játékok kiosztásában és összeszedésében,
  • felügyelnek a csoport játékainak megóvására,
  • rendet tartanak a csoport játékszekrényében.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1.   A tanuló kötelessége, hogy:

  • óvja saját maga testi épségét, egészségét;
  • óvja társai testi épségét, egészségét;
  • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;
  • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
  • azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
  • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;
  • megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
  • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2.   A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

  • a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

3.   A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

  • fogászat: évente két alkalommal,
  • szemészet: évente egy alkalommal,
  • általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,
  • a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,
  • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata
  1. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

  1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:
    • osztályozó vizsga,
    • pótló vizsga,
    • javítóvizsga.
  2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
    • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
    • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
  • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
  1. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja.
  2. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
  3. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
  4. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei
  • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
  • javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor)
  1.  A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

 

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Környezetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Történelem

 

SZÓBELI

 

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

Hon- és népismeret

 

SZÓBELI

 

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Informatika

 

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

 

 

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,

a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

1.   Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartása
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
  1. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
  1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
  • osztályonként két-két hetes,
  • tantárgyi felelősök.
  • folyosó ügyeletesek

4.   A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.  A hetesek feladatai:

  • gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
  • a szünetben a termet kiszellőztetik;
  • a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
  • az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
  • az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;
  • ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;

                      az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát

5    Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb.

6. A folyosó ügyeletesek segítik az ügyeletes nevelő munkáját, figyelmeztetik a tanulókat, szükség esetén nevelői segítséget kérnek.

7.   Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg.

A tanulók mulasztásának igazolása

1.   A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell.

2.   A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat.

3.   A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

4.   A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül

  • három napig terjedő mulasztáskor –egy tanévben egy alkalommal – szülői,
  • egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását.Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
  • 5.A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.

A tanulók jutalmazása

  1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
  • példamutató magatartást tanúsít,
  • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
  • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
  • vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
  • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti.

  1. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
  • szaktanári dicséret,
  • napközis,tanulószobai nevelői dicséret,
  • osztályfőnöki dicséret,
  • igazgatói dicséret,
  • nevelőtestületi dicséret.
  1. A dicséreteket minden es írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
  • szaktárgyi teljesítményért,
  • példamutató magatartásért,
  • kiemelkedő szorgalomért,
  • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben  részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

  1. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven vagy négy éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át továbbá felkerül a nyolc éven át kitűnők tablójára..
  2. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.
  3. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói és nevelőtestületi dicséretben részesülnek.
  4. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

  1. Azt a tanulót, aki
  • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
  • vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
  • vagy igazolatlanul mulaszt

büntetésben lehet részesíteni.

  1. Az iskolai büntetések formái
  • szaktanári figyelmeztetés,
  • napközis, tanulószobai nevelői figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás
  • nevelői intés,
  • nevelői megrovás,
  • igazgatói figyelmeztetés,
  • igazgatói intés,
  • igazgatói megrovás,
  • nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás
  • fegyelmi büntetés

 

.           A tanuló magatartása nem megfelelő a nevelő azt a magatartás füzetbe beírja. Öt beírás után a tanulót a következő büntetési fokozatban kell részesíteni.

  1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
  2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót  legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
  • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
  • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
  • a szándékos károkozás;
  • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
  • ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
  1. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg.

 

  1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

Térítési díj befizetése, visszafizetése

  1. Az önkormányzat által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 10. napjáig az óvodában kell befizetni. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti.
  2. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben  az étkezést a szülő vagy a tanuló egy nappal előre az étkezésért felelős dolgozónál lemondja.

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

  1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.
  2. Az iskola igazgatója–az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket
    • azokról a tankönyvekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,
    • az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,
    • arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,
    • arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.
  3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére.
  4. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is.
  5. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.
  6. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.
  7. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
  8. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
  9. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni.
  10. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.
  11. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

  1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába nem hozhatnak. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, vagy azt a tanítás kezdetén nem jelenti be, illetve a nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), pénzt az iskolába érkezéskor nem adja le az iskolatitkári irodában, az iskolába hozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni.
  2. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.

 

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

  1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
  2. A házirend tervezetét megvitatják az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
  3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
  4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét.
  5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
  6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését.
  7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.
  8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

 

A HÁZIREND  ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

 

A Sárszentágotai Általános Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2013 év augusztus hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

A Sárszentágotai Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2013 év augusztus hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

A Szent István Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület a 2013. évi augusztus hó 27-n tartott ülésén elfogadta.

 

Sárszentágota,2013, augusztus 27

 

 

                                                              

                                                                             Gerse Ferenc

                                                                          igazgató helyettes

 

 


© Minden jog fenntartva.